Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)
1. füzet - Sass Jenő-Domokos Miklós: A Duna-medencébe eső ország-területrészek vízmérlegei
104 Sass J. és Domokos M. Wj — Ю6 • Rj • A j d [km 3 - a1], (3) illetve a 0: = —-— R< • A m = W; ím 3 • s" '] (4) ^ 31 536 J j D 0,031 536 J w képlettel számítottuk. A számított értékek az I. táblázat (13), ill. (14) oszlopában találhatók. Az országonkénti Qj értékek összege értelemszerűen a Duna fekete-tengeri torkolati vízhozamának Q D sokévi átlagértékével egyenlő: X Qj = Qd = D = 264 '817 000 = 6841 m 3s _ 1. (5) j = 1 51 з5Ь 31 ЭЗо Az egyes országok így értelmezett sokévi átlagos „saját felszíni vízkészletéinek a Duna-vízgyűjtő egészének felszíni vízkészletéből való részesedését jellemző ^| i0 0= 6Eu 10 0' [%] (6 ) viszonyszámok az I. táblázat (15) oszlopában találhatók. A Duna torkolati vízhozamához - más szóval: a Duna-medence potenciális felszíni vízkészletéhez - a legnagyobb hányaddal, 30%-kal Jugoszlávia járul hozzá. Az A j D/A D területi részesedést (7. oszlop) jelentősen meghaladó lefolyás-részesedés jellemzi még (az A j D/A D> 5%-os hányadú nyolc Duna menti ország közül) az NSZK-t és Ausztriát; a legmagasabb lefolyásértékek is az utóbb említett három országban találhatók. A nyolc ország közül a Magyarország területén képződő felszíni vízkészlet részesedik a legkisebb mértékben: 2,6%-kal a Duna-medence vízkészletéből, noha az ország területe a Dunamedence 11,4%-a. Ennek fő oka, mint már említettük, az ország síkvidéki jellege és a lefolyási tényező (a) ezzel járó rendkívül kis értéke. 4. Az országok felszíni vízforgalma A 12 Duna menti ország területére sokévi átlagban belépő, ott keletkező és onnan távozó felszíni vízforgalmának mérlegelési egységenkénti részletezése az 1. ábra segítségével а II. táblázatban tekinthető át. A táblázatban szereplő Q vízhozamértékeket [m 3 • a mérlegelési területegységekre a (4) képlet szerint számítottuk, és a műszaki gyakorlatban szokásos kerekítési módszert (négytizedig lefelé, hattizedtől felfelé és öttizedet a páros felé) alkalmazva, egész m 3 • s" 1 élességgel adtuk meg. A 0,5 m 3 • s1-nél kisebbeket (pl. 19/CS, 29/R, 45 stb.) 0,1 m 3 • s" 1 élességgel kiírtuk, de az országonkénti összesítésnél figyelmen kívül hagytuk.
