Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

1. füzet - Sass Jenő-Domokos Miklós: A Duna-medencébe eső ország-területrészek vízmérlegei

A Duna-medencébe eső ország-területrészek vízmérlegei 101 lássál meghatároztuk a mérlegelési területegységek, majd ezek megfelelő összegzésével az egyes országok Duna-medencébe eső területeinek nyers értékeit. A teljesen vagy csaknem teljesen a Duna-medencébe eső három ország: Ausztria (A

j

D/Aj = 96%), Magyarország (100%) és Románia (98%) területére kapott fenti nyers értékeket úgy korrigáltuk, hogy e három ország nemzetközi kiadványból (

Europa ..., 1985) vett teljes illetve arányosan csökkentett - területeivel megegyező értékekhez jussunk. A korrekció mértéke országonként: A: - 0,5%, H: - 4,2% és R: - 2,6% volt. Végül képeztük a Duna-medence nemzetközileg nyilvántartott 817 000 km

2-es területének, valamint A, H és R Duna-medencébe eső korrigált területei összegének a különbségét. A többi kilenc ország mérlegelési területegységeinek nyers értékét pedig egységesen úgy korrigáltuk, hogy a korrigált területek összege az utóbbi különbséggel legyen egyenlő. Az ehhez szükséges korrekció mértéke + 2,7% volt. A mérlegelési egységek fentiekben részletezett területmeghatározásának végeredményeit nem közöljük tételesen. Ezek ugyanis nem játszanak szerepet az országonkénti vízmérlegek mm.a" '-ben kifejezett fő mennyiségei: a sokévi átlagos csapadék, párolgás és fajlagos lefolyás meghatározásában, mivel a területkorrekciók nincsenek hatással a hidrológiai elemek izovonalas térképeiről planimetrálással meghatározható területi átlagértékekre. A mérlegelési egységek terület-értékeit csak a mm.a'

1 mértékegységű átlagos fajlagos felszíni lefolyás km

3.a

_I mértékegységű vízszállításra vagy m

3.s 1 mértékegységű középvízhozamra való átszámításakor használjuk fel; az említett bizonytalanságok erre gyakorolt hatása viszont gyakorlatilag elenyésző. A mérlegelési területnagyságok országonként összesített értékei az I. táblázat (5) oszlopában találhatók. 2. Az országonkénti vízmérlegek felállítása 2.1. A vízmérleg-elemek területi átlagértékeinek meghatározása A 12 Duna menti ország Duna-medencébe eső részére a vízmérleg-elemek mm.a"

1 mértékegységü P

}, Ej és Rj területi átlagértékeit az 1 : 2 000 000 méretarányú izovonalas térképek (Domokos-Stelczer 1984) mindegyikére rávetítve az 1. ábra területegységhatárait (köztük az országhatárokat), egységenkénti kétszeri planimetrálással és a két-két eredmény átlagolásával határoztuk meg. A vízmérleg-elemek izovonalas térképeinek planimetrálását az I. táblázat (8), (9) és (10) oszlopának kitöltéséhez elégséges lett volna a 12 ország Duna-medencébe eső részének mindegyikére, vagyis 12 területre elvégezni. Ehelyett azonban gyakorlati okokból általában célszerűbb volt a planimetrálást kisebb területekre (mérlegelési területegységekre) bontva végezni, majd ezekből számítani (területi súlyozással) az országos átlagértékeket. Ily módon ugyanis egyrészt részben hasznosíthatók voltak a részvízgyüjtőnkénti planimetrálás korábbi eredményei (Domokos-Sass 1985), másrészt elkerülhető volt a túlságosan nagy felületek planimetrálása, ami technikai nehézséget, illetve pontatlanságot okozott volna. A három vízmérleg-elem közül a lefolyás területi átlagértékeit mindenütt először mérlegelési területegységenként határoztuk meg. Ezekre az értékekre ugyanis a további-