Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

4. füzet - Déri József: Változások a Duna jégjárásában

618 Déri József 2. Az álló jég időtartama és egyes tényezők kapcsolata A folyami álló jég időtartamát meghatározó tényezők nagy száma és a fázisátalakulás (jégképződés és olvadás) időszakában fellépő kölcsönhatások bonyolultsága miatt célszerűen empirikus összefüggést kerestünk a jégjelenségek legfontosabb paraméterének meghatározásához. Az álló jég időtartamának (?*) becsléséhez az 1932/33-1963/64 között összesen 14 állójeges téli időszak jellemzői alapján a Duna budapesti szakaszára a vízhozam átlaga a jégbeállást megelőző fagyos időszakokban (Q, m

3/s), a negatív léghőösszeg az álló jég időszakában _ j, °C), a jégbeállást megelőző fagyos időszakban mért vízhőmérséklet átlaga (f

w

m, °C) és a jégbeállást megelőző fagyos időszak átlagos kloridion koncentrációja (C

m, g/m

3) között a С = 0-053 „,„. ^Г, ^,2

0 M (4) 'wm ^-'m empirikus összefüggést állítottuk fel. A természeti és az antropogén tényezők előrejelzése alapján pontosabban becsülhető az álló jég várható időtartama. A (4) összefüggés pontosságának a becslése érdekében elvégzett összehasonlító vizsgálat eredménye szerint a értéke a kemény telű években 90%-nál nagyobb pontossággal számítható. A globális korreláció értéke O.V4-re adódott. A (4) összefüggés az álló jég képződésben szerepet játszó tényezők közül néhány jelentőset tartalmaz: a léghőmérsékletet, a vízhőmérsékletet, a vízhozamot és a vízminőséget. Ez utóbbit ugyan még csak egy paraméter jellemzi, de a laboratóriumi vizsgálatok alapján a jégbeállás szempontjából ez az egyik legjelentősebb vízminőségi tényező. A (4) összefüggésben figyelembe vett paraméter kevesebb a lehetségesnél, de több, mint az (1), ill. (2) összefüggésben szereplő. A figyelembe vett további paraméterek közül a vízhozam a jégbeállást, ill. az álló jég időtartamát a természetben lejátszódó fizikai folyamatnak megfelelően befolyásolja. Éspedig a vízhozam nagy értékeihez kisebb értékek tartoznak, mint a kisvízhozamhoz (Horváth 1960). Az adott időtartamú álló jég kialakulásához szükséges negatív léghőösszeget a vizsgált budapesti Duna-szelvényben legnagyobb mértékben a jégbeállást megelőző vízhőmérséklet módosítja: 1 °C-os vízhőmérséklet-növekedés 20%-kal növeli a jégbeálláshoz, ill. az állójégképződéshez szükséges környezeti negatív leghomeisékletet. A Duna vizében az elmúlt öt évtized téli hónapjaiban a kloridion koncentráció 3^4-szeresére növekedett. A jégbeálláshoz szükséges kritikus negatív léghőmérsékletösszeg is emelkedett. A (4) összefüggés lehetőséget ad arra is, hogy adott nap tartamú álló jég kialakulásához és megtartásához szükséges negatív léghőösszegeket (/*,_)) becsüljük. AIV. táblázatbán 20 nap időtartamú állójég kialakulásához szükséges negatív léghőösszegeket számoltunk ki különböző vízhozamok és vízhőfokok, ill kloridion koncentráció figyelembevételével. A jégbeálláshoz és az álló jég fennmaradásához szükséges negatív léghőösszegek és az álló jég időtartama közötti kapcsolatot ugyancsak a (4) összefüggéssel számolva, 0,1 °C vízhőfok és 1000 m

3/s vízhozam feltételezésével, a különböző klorid-ion koncentráció függvényében az 1. ábrán mutatjuk be. A (4) összefüggést alkalmasnak tartjuk a jégelőrejelzés becslési pontosságának növelésére.