Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
1. füzet - Bartha Péter-Harkányi Kornél: A lefolyás előrejelzése csapadékból
Vízügyi Közlemények, LXVIl. évfolyam 1985. évi 1. füzet A LEFOLYÁS ELŐREJELZÉSE CSAPADÉKBÓL BARTHA PÉTER 1 és DR. HARKÁNYI KORNÉL 2 A vízrajzi előrejelzés fejlesztésének első számú célkitűzése az előrejelzések megbízhatóságának és időelőnyének növelése. Az előrejelzés időelőnyének növeléséhez szükséges a vízgyűjtőn lejátszódó hidrológiai folyamatok teljes körének modellezése, beleértve a csapadék-lefolyás folyamatok modellezését, illetve előrejelzését is. Az előrejelzési fejlesztéseket megalapozó koncepció (VITUK11978) rögzíti azt az alapelvet, hogy nem egyetlen, univerzális előrejelző modell kidolgozására kell törekedni, hanem egy egységes rendszerű, de moduláris felépítésű előrejelzési rendszer kialakítását kell célként kitűzni (Bartha-Szöllősi-Nagy-Harkányi 1983). A koncepcióban megfogalmazott követelmények mellett a vízrajzi előrejelzés fejlesztési programjának végrehajtása során további szempontok figyelembevételének szükségességére is fény derült. Ezek a szempontok az alábbiakban foglalhatók össze: - Az előrejelzési módszerek kidolgozása során előnyben kell részesíteni az adaptív módszereket, amelyek a modell struktúráját vagy paramétereit mindig a mérés és számítás összehasonlításának alapján a hiba minimalizálásának irányába folyamatosan módosítják. - A jelenség leírásakor a legegyszerűbb modellstruktúrára kell törekedni a modellparaméterek számának minimalizálása érdekében. Az előrejelzési modul (módszer) mikroszámítógépen is alkalmazható legyen. A fenti követelményeknek megfelelő csapadék-lefolyás modell kiválasztása, amely a modulszerkezetű előrejelzési rendszer I. modulját alkotná nem bizonyult könnyű feladatnak. A szakirodalomból ismert csapadék-lefolyás modellek jelentős része ugyanis vagy a rengeteg paramétert tartalmazó konceptuális modellek, vagy a bonyolult empirikus összefüggéseket alkalmazó előrejelző módszerek (pl. APIC) kategóriájába tartozik. Ezek közül az operatív előrejelzés szempontjából legígéretesebbnek tűnt a CLS (Constrained Linear System) modell (Harkányi-Bálint 1985). Az előzetes vizsgálatok eredménye arra mutatott rá, hogy nincs olyan elérhető csapadéklefolyás modell, amely a kitűzött követelményeknek mindenben megfeleljen. Ezért szükséges volt egy olyan csapadék-lefolyás modell kidolgozása, amely struktúrájában hasonló a már kidolgozott lefolyás-lefolyás modellhez (Szöllösi-Nagy 1981, 1982. Bartha-Szöllösi-Nagy 1982, 1984) és a paraméterek nagy része az alkalmazás minden lépésében felújításra kerül, és így a modell nagymértékben adaptív. 1 Bartha Péter hidrológus mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Vízrajzi Intézetének tudományos főmunkatársa, osztályvezető. 2 Dr. Harkányi Kornél oki. mérnök, a VITUKI Vízrajzi Intézetének tudományos főmunkatársa, osztályvezető.