Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

4. füzet - Baranyi Sándor: A Velencei-tó evapotranszspirációjának becslése a parti mérőkádak adataival

584 Bárányi Sándor Ismét megjegyezzük, hogy a Velencei-tóra meghatározott teljes párolgás a nyíltvízi tőrész párolgásának és a nádas tőrész evapotranszspirációjának összege. A tó nádasainak kiterjedésében a vizsgálati időszak alatt a mederszabályozási munkák hatására változás történt; 1969-től mintegy 12%-kal csökkent a nádasok területének aránya. Nem vizsgáltuk részletesen, hogy a tó teljes párolgási vesztesége ennek hatására változott-e és ha igen, akkor milyen mértékben. A Velencei-tó vizsgált teljes párolgás-adatsorában csökkenő tendencia nem tapasztalható, ha csökkent a párolgás mértéke, akkor az alatta van a párolgásszámítás hibájának. A Velencei-tóra a vízmérlegben elfogadott havi evapotranszspiráció (ET

W ш

о) értékeket a mérés teljes idejére (1973-84), ill. az 1978-82. évekre (

ET*

w ra

o) és a tóközépen lévő nádasok közti tisztásban 1978-82. években működő A-típusú úszó kádban mért havi párolgás (£

a m

o) sokévi átlagait az 5. ábrán mutatjuk be. 5. ábra. A Velencei-tóra számított és a mérőkádakban mért havi párolgás átlagai Рис. 5. Вычисленные для озера Веленцеи и измеренные в ваннах среднесуточные данные температуры воды Fig. 5. Monthly average values of evaporation measured in pans and transformed for use for Lake Velence Bild 5. Durchschnittswerte der für den Velencer See berechneten und der in den Verdunstungskesseln gemessenen monatlichen Verdunstung Az úszó kádból történt április-október havi párolgás ötévi átlaga 109 mm-rel (13,5%) kevesebb, mint a tó vízmérlegében elfogadott érték. Ennek több oka van; az egyik, hogy a nádas tőrész evapotranszspirációja megnöveli a tó teljes párolgását; a másik, hogy a szélvihar a hullámzó víz felszínéről vízrészecskéket ragad el, ami a vízmérlegben párolgási veszteségként jelentkezik; a harmadik, hogy a tó partja rendkívül lankás, a talajvíz magasan van, és e füves-zsombékos sáv evapotranszspirációja is apasztja a tó vízkészletét. A nádasok evapotranszspirációjának becsléséhez létesített 4 m

2 felületű nádas kádakból 1979-83. évek április-október hónapjaiban 60%-kal nagyobb volt az evapotranszspiráció, mint a Velencei-tóra meghatározott teljes párolgás. Ez valószínűtlenül nagy érték, mert ha ez igaz lenne, akkor a tó teljes párolgási vesztesége - figyelembe véve a nyílt víz és a nádasok területének arányát - mm tóvízoszlop magasságban számolva 25-30%-kal több kellene, hogy legyen, mint a hozzá hasonló sekély tavak párolgása. A Velencei-tóból vízmérleg és egyéb számítások szerint átlagosan csak 10-12%-kal több víz párolog el, mint a Balatonból. Figyelembe véve a nádasok kiterjedését a Velencei-tó teljes párolgási vesztesége a nádasok evapotranszspirációja miatt átlagosan 15%-kal több, mint ha nem lennének nádasok (Kozmáné Tóth-Nagyné Dávid-Szabó 1982). Szovjet irodalomban hasonló éghajlatú övezetre a vízinövénnyel fedett tőrész evapotranszspirációját 30%-kal becsülik nagyobbra, mint a nyílt víz párolgását, ezt is figyelem-