Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

4. füzet - Baranyi Sándor: A Velencei-tó evapotranszspirációjának becslése a parti mérőkádak adataival

580 Bárányi Sándor 1.2. Kádak vízhőmérsékletének mérései A parti kádakban a teljes vizsgálati időszakban naponta háromszor 7, 13 és 19 órakor úszó, vagy felfüggesztett higanyos hőmérővel mérést végeztek 0,08 méter mélységben. A mérés átlagos hibája ±0,1 °C volt. 1.3. Tavi mérések A tóban az agárdi vízmércénél egész évben naponta egyszer, reggel 7 órakor vízhőmérséklet-mérést végeztek, merítőedényes hőmérővel. Tóközépen, nádasokkal határolt kb. 20 méter átmérőjű nyíltvízi területen, tóba süllyesztett A-típusú úszó kádban 1978-82. években, április-október között reggelente vízszintet, mellette a tóban pedig vízhőmérsékletet határoztak meg a parti kádakéval azonos módon. Ezenkívül az úszó kád mellett Hellmann-típusú csapadékmérővel a napi csapadék mennyiségét is mérték. 1.4. Hidrometeorológiai mérések A kádpárolgás és a tó párolgásának összehasonlításához szükséges volt meghatározni a léghőmérsékletet, száraz-nedves hőmérőpárral és hajszálas higrográffal a levegő páranyomását, univerzális szélíróval a szél irányát és sebességét (10 méter magasságban). A Velencei-tónál az uralkodó szélirány északnyugati, ezért az agárdi műszerkertben végzett léghőmérséklet, páranyomás-mérések nagyobbik hányada a tó felől érkező levegőre, kisebb hányada (keleti-déli szél) a szárazföld felől érkezett levegőre vonatkozik. Földbe süllyesztett higanyos hőmérőkkel 0,02-0,60 méter között több mélységben került meghatározásra a talajhőmérséklet. A lehullott csapadékot Hellmann-típusú csapadékhőmérővel és csapadékíróval határozzák meg. A mérésekre egész évben naponta háromszor 7, 13 és 19 órakor került sor. A méréseket terhelő átlagos hiba azonos az országos mérések átlagos hibájával. A Velencei-tavi hidrometeorológiai mérőhálózatot a VITUKI 1985-ben üzemelésre átadta a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság részére. 2. A mérési eredmények A vizsgálatba bevont 1973-84. évi mérési eredmények közül foglalkozunk a párolgást befolyásoló légköri tényezők, a léghőmérséklet, a levegő páranyomása, és a szélsebesség adataival, valamint a párolgásmérő kádak és a tó vízhőmérséklete, a talajhőmérséklet, továbbá a kádakból és a tóból elpárolgott vízmennyiség adataival. 2.1. Hidrometeorológiai adatok és jellemzők A napi többszöri mérések és az írómüszerek regisztrátumai alapján napi, majd havi átlagokat határoztunk meg. Tekintettel arra, hogy csak a fagymentes időszak havi párolgási vizsgálatával foglalkozunk, ezért a vizsgált április-október időszakra vonatkozó 1973-84. évek havi átlagait ismertetjük (2. ábra). A havi közepes léghőmérséklet