Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

4. füzet - Baranyi Sándor: A Velencei-tó evapotranszspirációjának becslése a parti mérőkádak adataival

Vízügyi Közlemények, LXVII. évfolyam 1985. évi 4. füzet A VELENCEI-TÓ HAVI EVAPOTRANSZSPIRÁCIÓJÁNAK BECSLÉSE PARTI MÉRŐKÁDAK ADATAIVAL DR. BÁRÁNYI SÁNDOR

1 A Velencei-tó természetes állapotában rendkívül szeszélyes vízjárású volt; az elmúlt századokban egyaránt voltak káros árvizei és kiszáradásai, ezért vízszintjét évtizedek óta szabályozzák. Erre a célra az 1920-as években létesítették a Dinnyés-Kajtori-csatornát és a dinnyési bukót, majd 1962-ben leeresztő zsilipet és végül az 1970-es években a Császár-vízen megépítették a Zámolyi- és a Pátkai-tározót. A Velencei-tó vízszintjének alakulását és a szabályozási döntéseket is - különösen a nyári hónapokban - jelentősen befolyásolja a párolgás, amely tőlünk független folyamat. A tóból havonta elpárolgó vízmennyiség megbízható ismerete a vízszintszabályozásban fontos tényező. A Velencei-tó párolgásának meghatározásához a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI) Agárdon 1972-ben létesített kutatóállomásának műszerkertjében és a tavon folyó igen széles körű meteorológiai, hidrológiai mérések adatait használtuk fel. Az eredmények szempontjából igen szerencsésnek mondható, hogy a vizsgálatokba bekapcsolódtak az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSz) Központi Légkörfizikai Intézete kutatói is, másrészt összehasonlító vizsgálatok folytak a különböző párolgásmérő kádakkal. 1. A mérőberendezések és mérések A Velencei-tó párolgásának meghatározásánál figyelembe kellett venni, hogy a tó nádas jellege miatt a nyíltvízi párolgás mellett a nádas transzspirációja nem elhanyagolható, vagyis itt nem szabad vízfelület és a nádas együttes párolgásáról, hanem a tófelület evapotranszspirációjáról van szó, továbbá, hogy egyszerű, de megbízható módszerrel és könnyen mérhető paraméterrel lehessen a tó teljes havi párolgását becsülni. A könnyen meghatározható paraméternek a parti mérőkádak napi mérési eredményeit választottuk. 1.1. Párolgásmérések Az agárdi műszerkertben U-, GGI-, A-típusú és A-típusú árnyékolt kádban vízszint- és vízhőmérsékletmérést, 4 m

2 felületű füves kádban vízszint- és talajhőmérsékletmérést, valamint 4 m

2 felületű nádas kádban vízszintmérést végeztek az április-október hónapokban (1. ábra). 1 Dr. Bárányi Sándor oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Vízrajzi Intézetének tud. főmunkatársa, igazgatóhelyettes. A kézirat érkezett: 1985. V. 12.