Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

4. füzet - Varga István: A Gabcikovo-nagymarosi vízlépcsőrendszer dinamikus gazdasági elemzése

556 Varga István Az eredményeket két csoportban vizsgáltuk: A termelő (energetikai) ágazatban realizálódó eredményeket a következő lehetőségek szerint: - a termelt villamos energia prognosztizált átlagos értékesítési árbevételei alapján (villamosenergia-igények közvetlen kielégítése) - a vízerőművek által termelt villamos energiával kiváltható, prognosztizált hőerőmű-önköltségek alapján (energiaracionalizálásra való felhasználás). A nem-termelő ágazatokban realizálódó eredményeket a következő lehetőségek szerint: - a vízlépcsőrendszerrel kiváltott fejlesztési és éves költségek alapján; - a vízlépcsőrendszerrel kiváltott fejlesztési és éves költségekhez tartozó határeredmények alapján. A nem-termelő ágazatok között a következőket vettük figyelembe: - vízgazdálkodás (árvíz- és belvízvédelem, folyószabályozás, víziútbiztosítás, vízellátás-csatornázás, mezőgazdasági vízhasznosítás); - közlekedés; - egyéb infrastruktúra. A nem-termelő ágazatok jövőbeni eredményeinek meghatározása a következő fejlesztési stratégiák alapulvételével történt: - minimál stratégia, amelynél a vízlépcsőrendszer hatásterületén egy visszafogott, a vízlépcsőrendszer megvalósítása nélkül is tervezett fejlesztés valósul meg a vízlépcsőrendszer építésével egy időben, 1986-95 között (I. változat); - reálisan várható stratégia, amelynél 1986-95 között az I. változat szerinti fejlesztések, majd ezek továbbfejlesztése a vízlépcsőrendszer által biztosított műszaki színvonalra 1996-2005 között valósul meg (II. változat); - maximál stratégia, amelynél a nem-termelő ágazatok fejlesztése a vízlépcsőrendszer által biztosított műszaki színvonalra 1986-95 között valósul meg (III. változat). A gazdaságos megvalósíthatóság, ill. a megvalósítás szükségességének elbírálásához a vízlépcsőrendszeren kívül két reális alternatívát vizsgáltunk: - „A" alternatíva, amelynél a vízlépcsőrendszer ráfordításai a népgazdaság valamely más területein kerülnek felhasználásra a normatív módon előírt, évi 12%-os haszonkulcs feltételezésével. - „B" alternatíva, amelynél csak a nem-termelő ágazatok különböző fejlesztési stratégiái szerinti beruházások valósulnak meg, a vízerőművek által termelhető villamos energiát pedig továbbra is a meglévő szénhidrogén- és széntüzelésű erőművek szolgáltatják. Az előzőeken túlmenően a vízlépcsőrendszert összehasonlítottuk a jelenleg tervezett energetikai beruházásokkal is - a Bükkábrányi 8 x 250 MW-os és a Paks II. 4 x 440 MW-os erőművekkel. Ezek az összehasonlítások azonban csak tájékoztató jellegűek, mivel ezen energetikai beruházásoknak nem lehet alternatívája a vízlépcsőrendszer. A megvalósíthatóság és a szükségesség gazdasági elemzése után a vízlépcsőrendszer tényleges népgazdasági szintű gazdaságossági jellemzőinek meghatározását végeztük el (netto haszonra vonatkozó hatékonyság, megtérülési idő, költségmegosztás az ágazatok között, villamos energia önköltség) különböző, átlagos inflációs ráták alapulvételével. A vizsgálatok a következő feltételezéseken alapulnak: - A beruházás eredményeivel szembeni társadalmi igények, amelyeket a döntési