Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

4. füzet - Somlyódy László-Licskó István-Fehér János-Csányi Béla: A Sajó kadmiumszennyezettségének modellezése

A Sajó kadmiumszennyezettségének modellezése 551 A beavatkozás (a szennyezőforrásnál végrehajtott technológiai módosítás) jótékony hatása egyértelműen megmutatkozik a 12. ábrán. A két különböző vízjárású év között nincs lényeges eltérés a koncentráció-eloszlások tekintetében. - A 10. és a 11. ábrákon látható, hogy a Tiszát érő terhelés a vízjárási viszonyoktól függően nagymértékben változhat, és a szilárd állapotú kadmium koncentrációja a torkolatnál 0,5 — 5 • 10~

3g/m

3 tartományban ingadozhat. A szennyezőforrásnál végrehajtott technológiai módosítás eredményeként a kadmiumterhelés lényegesen csökkent, a lebegőanyag kiülepedésének mértéke és szerepe azonban nem változott. Az ülepedés következtében a kadmium felhalmozódása a fenéküledékben tovább folytatódik, de a Sajó folyóba jutó kadmiumszennyezés csökkenése miatt lényegesen kisebb mértékben, mint a beavatkozást megelőző időszakban. A 13. ábrán megfigyelhető, hogy a Tisza folyót érő kadmium terhelés lényegesen csökkent a szennyezőforrásnál végrehajtott technológiai módosítást megelőző időszakhoz viszonyítva. t, hónap 13. áhra. A Tiszát érő összes kadmiumterhelés Рис. 13. Суммарная нагрузка кадмия для реки Тисы Fig. 13. Total cadmium load at the confluence of Sajó and Tisza Fig. 13. La charge en cadmium totale de la rivière Tisza A fenéküledékben már felhalmozódott szennyezőanyagokkal kapcsolatban két feltételezés állítható fel: az egyik szerint a szennyezőanyagok „szennyezetlen" lebegőanyag által „betemetődhetnek". A másik elképzelés szerint a folyószakasz medre többé-kevésbé egyensúlyi állapotban van, a kiülepedés és felkeveredés által jellemzett időszakok egymást követik (ebben az esetben hordalékról és nem a nehézfém szennyezők által módosított sűrűségű részecskékről beszélünk). így azzal kell számolnunk, hogy a fenéküledék-