Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
4. füzet - Somlyódy László-Licskó István-Fehér János-Csányi Béla: A Sajó kadmiumszennyezettségének modellezése
A Sajó kadmiumszennyezettségének modellezése 547 A kiülepedés P x paraméterét P^ =0,15-re választottuk meg, az ülepedési sebességet pedig a kadmiumra vonatkozó korábbi frakcionált ülepítési kísérleteknek megfelelően 1 mm/s-ra vettük fel. Ezek mellett, kis vízhozamok esetén, a kiülepedést jellemző sebesség 0,02 mm/s körül mozog, ami jó egyezésben van Fukuda és Lick (1980) laboratóriumi rotációs csatornában, finom üledékre nyert eredményeivel. A felkeveredést jellemző P 2 értéket kalibrálással P 2 = 0,35 • 10~ 9/s-re választottuk meg, oly módon, hogy az átlagos kiülepedett kadmium évi mennyisége azonos tartományba essen a mérésekből meghatározottal ( VITUKI 1976). G ma x értéke a Sajó esetére történő alkalmazásoknál 0,2 kg/m lesz, körülbelül annyi halmozódhat fel az üledékben egy-két év alatt. Ez, mint egyszerű számításokkal ellenőrizhető (Krishnappan-Snider 1975) a felső 1-2 cm vastag rétegben helyezkedik el, tehát valójában a „hozzáférhető" mennyiséget jellemzi. G 0 értékét 0,01 kg/m-re választjuk. A Strickler-tényező értéke k = 36m l 3/s (8. ábra), a diszperziós tényező pedig D L = 100 m 2/s. A Hernád folyó figyelembevételéhez szükséges a csatlakoztatási feltétel ismerete: az érkező Hernád-vízhozamot több év adatainak regressziós értékelése alapján, a Sajó vízhozamának lineáris függvényében adtuk meg. Vizsgálataink során a következő feladatok megoldására törekedtünk: - a folyamat múltbeli lefolyásának, az üledék „elszennyeződésének" vizsgálata, - az árhullámok és különböző vízjárási viszonyok lehetséges hatásának elemzése, - az 1979-ben bekövetkezett terheléscsökkentés hatásának mérlegelése, - a jövőben várható állapot vizsgálata és a Tiszát érő terhelés alakulása. Az első pontnál feltételeztük, hogy a Bábony-patak 20 éve szállít Cd szennyezést a folyóba. Az összes Cd koncentrációt a megelőző vizsgálatok alapján 1,5 g/m 3-re vettük fel. A vízhozam - méréseink alapján q — 0,3 m 3/s átlagértékre tehető a Bábony esetében, azaz az időben állandósultnak feltételezett teljes kadmium terhelés M = 0,45 g/s. A vízjárás éven belüli változását a havi átlagos Q értéken keresztül vontuk be ( VITUKI 1980), ennek megfelelően a teljes évet 12 külön-külön permanensnek tekintett szakaszból állítottuk össze. A számításba bevont V.O. szelvények száma 22, a kvázi-permanens modellnél pedig az időlépcső 5 d volt. A 20 évet követően vizsgáltunk egy kiválasztott jellegzetes évet, amely 6 hónapos kisvízi időszakból, azt követő 30 napos árhullámból, 30 napos nagyvízi időszakból, majd középvízi időszakból állt (9. ábra). Ezután a terhelést a végrehajtott technológiai módosításnak és részletes mérési eredményeinknek megfelelően 1/10-ére csökkentettük, majd két eltérő, egymás utáni évet tanulmányoztunk: az első átlagos vízjárású, míg a második annál némileg magasabb vízhozamú volt (9. ábra). 6. Eredmények A transzportmodell által szolgáltatott eredmények a következőkben foglalhatók össze: - átlagos vízjárási viszonyok mellett a Sajó folyó fenéküledékében felhalmozódó kadmium mennyisége - összhangban a rendelkezésre álló mérési eredményekkel (László-Literáthy-Benedek 1975) megközelítően 14 000 kg. Húszéves folyamatos kibocsátást, kicsapódást és felhalmozódást feltételezve a Bábony-patak torkolata alatt 20 kg/m
