Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

4. füzet - Zorkóczy Zoltán-Tóth Sándor: Magyarország árvízvédelmi rendszerének hosszú távú fejlesztési terve

Magyarország árvízvédelmi rendszerének hosszúiéivá fejlesztési terve 525 Az OVH 1977-ben elrendelte új árvízvédelmi fejlesztési terv készítését. Az egységes alapelvek szerint elkészült terveket - felülvizsgálat után - 1980-ban hagyták jóvá. A hosszú távú fejlesztési terv (1981-2000) alapvető célja a már meglévő elsőrendű árvízvédelmi müveknek - kisebb, indokolt korrekcióktól eltekintve - a jelenlegi nyomvonalon. előírt méretekre történő kiépítése, valamint ezek összes tartozékainak és kiegészítő létesítményeinek (gátőrtelepek, műszaki biztonsági szolgálati telepek, műtárgyak, hírközlés, véderdő stb.) szükséges mértékű fejlesztése. Új területek ármentesítésére általában csak a nyílt ártér szélén fekvő települések védelme érdekében kerül sor, mivel ezek bevédése földrajzi-gazdasági adottságunk folytán általában nem gazdaságos (4. ábra). A terv az ármentesítés fejlesztésének valamennyi lehetséges változatát - a tározást, vízátvezetést, vízlépcsőt stb. is beleértve - megvizsgálta, összehasonlító alapként azonban minden esetben a töltéserősítéses, illetve töltésépítéses változat volt. E vizsgálatok keretében történt meg a különböző vízgazdálkodási és az ármentesítési fejlesztések egymásra gyakorolt hatásának elemzése, a kapcsolódó feladatok megoldásának összehangolása, elsősorban a legszorosabban kapcsolódó vízrendezés fejlesztési tevékenységgel. Különös tekintettel voltak a Rábca, a Lónyay-főcsatorna, a Zagyva-Tarna-vízrendszer, valamint a Hortobágy-Berettyó fejlesztési feladataira. Az árvízvédelmi töltések szelvényméretének szükséges mértékű növelésének alapkövetelménye volt, hogy csak műszakilag indokolt, méretezéssel alátámasztható töltés szelvényméretek irányozhatók elő. Erre azért volt szükség, hogy az ezredfordulóig reálisan megvalósítható az ország gazdasági teljesítőképességét is figyelembe vevő terv szülessék. A tervezési irányelvek csak a célirányos, műszaki-gazdasági optimumra törekvő igényeknek, változatoknak engedtek teret (VI. táblázat). A költségbecslés a jellemző munkamennyiségek közelítő meghatározásával 1980. évi árszinten készült. A fejlesztés sorrendjét az egyes ártéri öblözetek veszélyeztetettsége, védvonalainak kiépítési mértéke és gazdasági értéke figyelembevételével dolgozták ki. A szükséges erősítések keretében csaknem 60 km hosszon kerül sor a mértékadó árvízi előírások megváltozása következtében elégtelenné vált magaspartokon töltések kiépítésére, elsősorban a Közép-Tisza menten. Az erősítések során szükségessé váló bekötések és korrekciók mintegy 90 km új nyomvonalon történő töltésépítéssel járnak. A tervek ezenfelül még mintegy 80 km hosszú új árvízvédelmi töltés megépítését irányozzák elő a még gazdaságosan ármentesíthető mintegy 125 km

2-nyi terület elsősorban települések védelmére. A felsorolt munkák csaknem 240 db műtárgy átépítésével vagy újjáépítésével járnak, szükségessé válik az elöregedett gátőrházak helyett 180 új gátőrház felépítése, és mintegy 7,0 km

2-en új véderdő telepítése a töltések hullámverés elleni védelmére. A tervezett fejlesztésekhez hozzávetőlegesen 50 millió m

3 föld-, 80 ezer m

3 beton- és 700 ezer m

3 kőmunkát kell elvégezni. A fejlesztési feladatok kizárólag a beruházásnak minősülő - biztonságnövelő - fejlesztéseket tartalmazzák. Az állagromlások megszüntetésére, az eredeti védőképesség helyreállítására (a 0,5 m-nél kisebb magassági hiányok amennyiben szelvényhiány nincs -, szivárgások megszüntetésére, deformált rézsűk kiegészítésére, anyaggödrök, kopolyák feltöltésére stb.). a felújítási feladatokra a fejlesztési tervvel egyidejűleg külön terv készült, melynek költség előirányzata (ugyancsak 1980. évi árszinten) 3,5 milliárd Ft.