Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

4. füzet - Zorkóczy Zoltán-Tóth Sándor: Magyarország árvízvédelmi rendszerének hosszú távú fejlesztési terve

1. ábra. A madocsai ártéri öblözet Рис. 1. Противопаводочная аккумулирующая долина Мадоча Fig. 1. The flood-plain catchment at Madocsa Bild 1. Das Hochwasserentwässerungsgebiet von Madocsa 532 Zorkóczy Z. és Tóth S. 1.3. Az árvízvédelmi földmüvek vizsgálata Az árvízmentesítések kezdeti időszakában a töltéseket - a birtok- és érdekeltségi viszonyok által erősen befolyásolt nyomvonalon - a mellettük nyitott kubikgödrökből, kézi erővel, minél kisebb távolságra történő keresztszállítással építették. Az árvízszintek emelkedésével növelték magasságukat, szélesítették koronájukat, laposították a rézsűket, illetve a mentett oldalon - egy, vagy több - padkát építve erősítették a töltéseket. Ilyen építési feltételek közepette a talajvizsgálat, a töltésépítésre alkalmas anyag kiválasztása még nem alakulhatott ki, illetve kialakulása után eleinte még nem gyakorolhatott alapvető hatást a töltésépítési-erősítési munkákra. Az árvízi tapasztalatok, a káros jelenségek egyedi vizsgálata, és az azok elhárítására végrehajtott többszörös erősítések vezettek az összetett trapézszelvények kialakulásához és elterjedéséhez. Egységes méretezési eljárás hiányában ezekkel a szabvány szelvényekkel fejlesztették a védvonalakat egészen az 1960-as évek derekáig. A védvonalak állékonyságát is csak az árvédekezés során lehetett megismerni. Az árvízvédelmi földmüvek mérnöki módszerekkel való méretezéséhez nemcsak a kellő részletességű - s ezért meglehetősen költséges - feltárás hiányzott, de a gátak és altalajuk nagyfokú inhomogenitása, és anyaguk nyírószilárdságának nagymértékű időbeli változása nem tette lehetővé a geotechnika által egyszerűbb esetekre kidolgozott számos eljárás gyakorlati alkalmazását.