Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Könyvismertetés 503 vízépítési földgátak létesítésénél jól hasznosíthatók. A duzzadó agyagokkal végzett kísérleteket Katti, R. K. és két szerzőtársa. A nevezett szerző egy másik dolgozatában a duzzadási nyomás kialakulásának megakadályozási lehetőségeire dolgozott ki megoldást. A Helsinki Egyetem Alapo­zási és Talajmechanikai Laboratóriumában, belső súrlódással és kohézióval rendelkező talajokkal végeztek kísérleteket fizikai-matematikai modellen, amelyekről Korhonen, K. H. küldött be a konferenciára dolgozatot. Kis teherbírású szerves agyagra való gátépítést megelőző és az építés alatti vizsgálatokról készített összefoglalót Kovács M. és Béres L. Az üzemanyagtartályok meghibá­sodásakor a talajba jutó különböző minőségű szénhidrogének talajok tulajdonságaira gyakorolt hatásának vizsgálati eredményeiről tudósít Lőrincz J. A talajok fizikai paramétereinek nyomókísér­lettel történő meghatározási módjáról és az eredményekről tájékozódhatunk Mecsi J. munkájából. Penetrációs vizsgálatokkal határozott meg tervezési paramétereket Milovic, D. és Todorovic, T. Finomszemcsés talajok jellemzőinek megállapítására végeztek helyszíni (fúrólyukban) és laborató­riumi vizsgálatokat Bulgáriában. Az eredményeket Minkov, M. és munkatársai által összeállított dolgozat tartalmazza. Az Azerbajdzsáni Mérnöki Intézet Talajmechanikai Osztályán több évig tartó kísérletekkel vizsgálták az agyagos talajok duzzadás következtében előálló alakváltozásának az átöröklődését. A vizsgált geológiai folyamatokról Mustafayev, A. A. és El-Hansy Rouby, M. M. készített értékelést. A főváros talajvízállás-változásával és az észlelt változások talajmechanikai tervezési adatokra gyakorolt hatásával foglalkozik összefoglaló munkájában Paál T. A kötött talajok folyáshatárának megállapítására több mint 50 éve - sok országban, köztük hazánkban is ­használatos dinamikus Casagrande készülékkel szemben a statikus, kúpos penetrométer alkalmazá­sát tartja előnyösebbnek Párdányi J., mivel az utóbbi eljárás az előzőnél kevesebb szubjektív elemet tartalmaz. A kúpos penetrométert használják a Szovjetunióban, a skandináv országokban és Angliában is. Epületalapozásokkal összefüggésben, laboratóriumi és természetbeni mérések alapján végzett összehasonlító vizsgálatot a talajok alakváltozási tulajdonságaira vonatkozóan Petrasovits G. és Marczal L. Az agyagok duzzadását az agyagrészecskék vízzel szembeni viselkedésének tükrében elemzi Stepkowska, E. T. A feszültségoptikai eljárás felhasználásával, különböző nyíró­vizsgálatok eredményeit hasonlítja össze Szabó I. Az újonnan kifejlesztett különféle statikus kúpos penetrométereket és azok kiegészítő tartozékait ismertető anyagot készített van den Berg, A. P. A mélyalapozások tervezésével és kivitelezésével foglalkozó témakörbe a dolgozatok közül 15 volt besorolható. A fúrt és a vert cölöpök egymástól eltérő viselkedésére hívja fel a figyelmet De Beer, E. Áramló vízben végzett cölöpverés tapasztalatait írja le Csohány A. és Szigyártó L. Alábányászott és normál területen alkalmazott egyes cölöpök és cölöpcsoportok viselkedését vizsgálja kísérletekkel és elméle­ti úton Fadeev, A. B. és három munkatársa. A legújabb - gyakorlatilag zajtalanul működő - Atlas cölöpkészítő berendezés leírása található az Imbo, R. P. által beküldött munkában. A svédországi tengerpart agyagjában levő cölöpök és cölöpcsoportok terhelés- és feszültségeloszlásával ismerked­hetünk meg Jendeby, L. anyagából. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat által végzett cölöp és résfal próbaterhelések tapasztalatait adja közre Rév E. A Tisza-hidak alapozási megoldásait ismer­tető dolgozattal vett részt a konferencián Rózsa L. A talaj flexibilis összenyomódási modulusának cölöp-próbaterheléssel történő meghatározási módja tekinthető át Telekes G. írásából. A konferencia 3. - a földművekkel és a nagyméretű munkagödrök lehatárolásával foglalkozó ­szekciójában 25 dolgozatot vitattak meg. A térrácsos szerkezetű támfalak stabilitását és méretezési módját modellkísérletekkel és kész építményeken végzett mérésekkel tanulmányozták. Az eredményekről Brandl, H. készített beszámolót. Kohézió nélküli talajba épített többlemezes horgony kihúzási ellenállásának meghatározására végzett modellkísérletek eredményeit dolgozta fel Anderson, W. F. két munkatársával. Függőleges drének és geotextília alkalmazásával épített töltést ismertet Baslik, R. szerzőtársaival. A földfalak állékonyságának talajszegezéssel való biztosítási lehetőségeiről szóló tanulmányt nyújtott be Bányai M. Egy hídpillér altalajának statikus és dinamikus terhelés hatására bekövetkező viselkedéséről készí­tett tanulmányt Christow, C. H. A budapesti metró építésénél alkalmazott új munkagödör biztosítá­si eljárásról állított össze tanulmányt Fogarasi I. (szerzőtársakkal). Az I. keresztmetszetű beton támfalra ható statikus földnyomás természetbeni meghatározásának módszeréről írt cikkével jelent meg a konferencián Fukuoka, M. és Imamura, Y. Robbantással kialakított fejben végződő ideigle-

Next

/
Thumbnails
Contents