Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

494 Luis S. Pereira - A gazdaság az alap-egysége az öntözőrendszer működésének: az öntözőrendszert és annak üzemelését a gazdaság fejlettségi szintjének megfelelően kell megtervezni; - Az oktatás a társadalmi haladás kulcstényezője. Egy öntözőrendszer tervezésekor figyelembe kell venni - a siker fő feltételeként - az ott dolgozók képzettségét. Az öntözőrendszer összetettsége, egyben azt is jelenti, hogy a tervezést részenként kell elvégezni (5. ábra). A mezőgazdaság helyzetének meglevő körülményeinek értékelése (problémák és a lehetőségek számbavétele) a létesítmények változatainak kidolgozása, figyelembe véve mind a mezőgazdasági, mind a műszaki megoldásokat; a változatok értékelése; a döntés és a végrehajtás, mind a tervezés részei. 4.2. A meglevő öntözőrendszerek fejlesztése A technika, agronómiafejlődés eredményeként az öntözőrendszerek elkészülésük után néhány év múlva messze elmaradnak az eredeti elvárásoktól. Ezt a jelenséget az egész világon megfigyelték. Az esetek többségében a ráfordítás költségei sokkal nagyobbak, mint az elérhető haszon. A meglevő öntözőtelepek nagyon gyors avulásának problémái eltérő természetűek és különböző hatásúak. Elsők között, mint fő és általános probléma, a szikesedés az arid és a fél-arid zónákban. A szikesedés döntő hatással van a talaj termőképességre. A belvíz vagy ellene való védekezés esetén a nem kielégítő drénezés szintén eléggé gyakori és jól ismert probléma. Az öntözött területeken a vízveszteségek, a nem kielégítő vízszállítás, vagy a nem megfelelő szállítási ütemezés tipikus problémák. Az alacsony öntözési hatékonyság gazdaságszinten és alacsony energiahatékonyság az öntözés esetében, kapcsolatban áll a nem megfelelő öntözési módszerekkel, a nem helyes talajkialakítással. Sok esetben a gazdálkodók a hibásak, hogy nem helyesen használják fel a rendelkezésre álló öntözővizet, vagy a nem megfelelő gazdaságszerkezetet alkalmaznak. Az alacsony vízhozam hatékonyság szinten gyakori, és ez kapcsolatos a vízgazdálkodási problémákkal, a termelési rendszerekkel, és a mezőgazdasági üzemek igazgatásával. Az üzemeltetés szintén felelős egy sor problémáért, nemcsak a hibás működést és a nem kielégítő karbantartást illetően, hanem elsősorban azért, mert az öntözési üzemelés nincs szoros kapcsolatban a gazdaság vízkészlet-gazdálkodásával és a gazdálkodók oktatásával és képzésével. Egy meglévő öntözőrendszer újratervezésénél elsősorban ezeknek a problémáknak a leküzdését kell célul kitűzni. A beavatkozások milyenségét és sorrendjét a problémák jelentősége és természete szerint kell megtervezni. Ezért különbséget tehetünk (6. ábra): - javítás, arra irányul, hogy egy meghatározott öntözés és lecsapolás eszközeit korszerűvé, a berendezések céljainak legjobban megfelelővé tegye: A javítás tehát korlátozott beavatkozást jelent az öntözőrendszerbe; - korszerűsítés, arra irányul, hogy az egész öntözőrendszert műszaki szempontból korszerűvé tegye, tekintettel az emberi, társadalmi és gazdasági igényekre; - felújítás, az öntözőrendszer általános megjavítására irányuló eljárás. A felújítás során jelentős hiányosságokat mutatott műszaki megoldásokat úgy kell változtatni, hogy a szociális és mezőgazdasági viszonyok tekintetében is lényeges fejlődés következzen be. A felújítás tehát magában foglal alapvető módosításokat és megújított, esetleg új mezőgazdasági fejlesztő létesítményeket. A beavatkozásoknak nyilván hatása van a terület vízgazdálkodására, mivel a beavatkozások legtöbbje növeli az öntözési hatékonyságot, és így víztakarékosságot, vala-