Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
484 Ujfaludi László 3. ábra. A határfeltételek és a koncentráció front változása tisztán longitudinális diszperzió esetén Рис. 3. Изменение граничных условий и фронта концентрации при чисто продольной дисперсии Fig. 3. Changes in boundary-conditions and in frontal concentrations in case of pure longitudinal dispersion Fig. 3. Variation des conditions aux limites et du front de concentration en cas d'une dispersion longitudinale anyag molekuláris diffúziós tényezője (D M = 1,2 • 10 9 m 2/s) igen kicsi, a grafikus ábrázolás alapján és U kapcsolata a következőképpen írható: amely lényegében a (3)-nak megfelelő egyenlet, n = 1 hatványkitevővel; a L ebben az esetben hosszúság dimenziójú állandó. Rumer (1962) «=1,08 értéket állapított meg deo/dio = 1,3 egyenlőtlenségi együtthatójú talajokra; Harlemem—Melhorn—Rumer (1963) közelítően homogén szemcseméretü talajokra n = 1,2 kitevőt kaptak, de utalnak rá, hogy tapasztalatuk szerint n értéke egyhez közelít az egyenlőtlenségi együttható növelésekor. Mivel az általunk vizsgált anyagok egyenlőtlenségi együtthatója az irodalomban vizsgáltaknál jóval nagyobb volt ( I. táblázat), a kapott n = 1 kitevő összhangban van a hivatkozott eredményekkel. A homogén szemcseméretű talajminták longitudinális diszperziós tényezője a kísérletek eredménye szerint a d 5 0 szemátmérő növekedésével nő (az 1, 2, 3, 4 jelű minták adatai az I. táblázatban, valamint D L-re kapott mérési eredmények a 4. ábrán). Ez lényegében összhangban van a Harleman—Melhorn—Rumer (1963) által kapott (4) tapasztalati összefüggéssel. Az inhomogén szemcseméretü (keverék) minták D L értékei a homogén mintákétól eltérő diszperziós tulajdonságokra utalnak (/. táblázat, és a 4. ábra). Ha a két frakció D l = OL l• U, (12) 3. Az eredmények ismertetése
