Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

3. füzet - Bergmann Heinz: A változó időközű észlelésen alapuló csapadékelemzés új módszerei

Vízügyi Közlemények, LXVII. évfolyam 1985. évi 3. füzet A VÁLTOZÓ IDŐKÖZÜ ÉSZLELÉSEN ALAPULÓ CSAPADÉKELEMZÉS (JJ MÓDSZEREI DR. HEINZ BERGMANN

1 A vízháztartási mérleg egyik legfontosabb bemenő adata a csapadék. A csapadékjellemzők ezért a vízgazdálkodás számára mindig alapvető jelentőségűek voltak. Ez nem csak a régóta működtetett és egyre sűrűsödő csapadékmérő hálózatokban, hanem az ezek terjedelmes észlelési adatanyagának feldolgozására és széles körű hasznosítására fordított jelentős munka- és költségráfordításban is megmutatkozik. A vízgazdálkodás a csapadékadatokat elsősorban a mező- és erdőgazdasági, valamint a beépített területekről való lefolyás meghatározására, tározók méretezéséhez, az árvízvédelem és a belsőségi vízrendezés tervezéséhez, továbbá a vízminőség-védelemmel és a talajvíz-utánpótlással kapcsolatos kérdések megválaszolásához igényli. Ezért a hidrológiában már régen módszereket dolgoztak ki a csapadék tér- és időbeli eloszlásának az elemzésére, a szélsőséges események statisztikai vizsgálatára és a mértékadó csapadékértékek meghatározására. Felvetődik tehát a kérdés: szükséges és célszerű-e, hogy a már kialakult és a gyakorlatban bevált eljárások ismeretében még mindig foglalkozzunk a műszaki-hidrológiai célú csapadékelemzések újabb módszereivel. Vízgazdálkodási szempontból a következő okokból adható e kérdésre igenlő válasz: — a vízkészletekkel való gazdálkodás javításának a szükségessége; — a hidrológiai és vízgazdálkodási folyamatok matematikai leírására szolgáló módszerek állandó fejlődése; — a hidrológiai adatfeldolgozásra rendelkezésre álló számítógépi kapacitás növekedése; — az észlelőhálózat régóta esedékes, az elektronikus adatfeldolgozásnak megfelelő automatizálása. 1. A csapadék jellemzése A csapadék lényegében tér- és időbeli eloszlásával jellemezhető. A csapadék a Föld felszínén időben és térben korlátozott folyamatként jelenik meg. A csapadék területi jellegű észlelésének a módszerei — pl. radarral vagy meteorológiai műholdakkal — jelenleg általában még nem állnak a vízgazdálkodás rendelkezésére. A csapadékot ezért még mindig észlelőállomás-hálózatban mérik. Ez azonban a csapadék elemzésekor szükségképpen egy időben és térben szétválasztott eljáráshoz vezet. Egy-egy mérőállomás a 1 Univ.-Prof. Dipl.-Ing. Dr. techn. Heinz Bergmann, a Graz-i Műszaki Egyetem Hidromechanikai, Hidraulikai és Hidrológiai Intézete vezetőjének a Magyar Hidrológiai Társaság szervezésében, a Budapesti Műszaki Egyetemen 1984. október 17-én elhangzott előadása alapján készült tanulmány (a fordítás ar. Jomokos Miklós munkája). A kézirat érkezett: 1985. I. 28.