Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

3. füzet - Domokos Miklós-Sass Jenő: A Duna-medence sokévi átlagos vízmérlege

A Duna-medence sokévi átlagos vízmérlege 449 ma [m

3s1]. Az utóbbi érték a lefolyási izovonal-térképről, ill. a planimetrálással már korábban meghatározott A

t és R

t értékeket tartalmazó táblázatból a következő képlettel számítható: Qm = ÍQí = 77^7 i Afi

b [m

3 s1]. (4) i=

1 31 536 i

= ! Vezessünk még be következő indexeket: Л/ legyen a dunai vízmérce sorszáma, Z« = sup a mérce fölötti, In = inf pedig a mérce alatti legközelebbi „határszelvény" jele. Az M mérceszelvény Q

M sokévi középvízhozamát az őt közrefogó két dunai határszelvénynek a (4) képlettel számított ö

su

p és Q

in

[ vízhozamából — a középvízhozam és a vízgyűjtőterület közötti lienáris függvénykapcsolatot feltételezve — a következő képlettel becsüljük: Qm = gsup+^

Mlt"

P (ginf-g,up), [m

3-s1]. (5) inf sup A számításokhoz szükségünk volt a vízmérceszelvényekhez tartozó részvízgyűjtők A

M területeire. Ezeket az 1 : 2 ООО 000 méretarányú alaptérképen határoltuk körül és planimetrálással határoztuk meg (II. táblázat. 3. oszlop). A vízmérceszelvények többségére a Monográfia II. fejezete is közöl területértékeket (4. oszlop). Ezek sokszor jelentősen eltérnek az általunk meghatározottaktól. Az (5) szerinti becslési módszerünk egységes alkalmazhatósága érdekében mindenütt a 3. oszlopban lévő (saját becslésű) értékeket tekintettük érvényesnek. Az M = 1, 2 8, 10, ..., 25. sorszámú dunai vízmérceszelvények 1941—70. évi észlelésekből számított Q* középvízhozamait a II. táblázat 12. oszlopába másoltuk át, a lefolyás izovonalas térképe alapján az (5) képlettel ugyanezekre a vízmérceszelvényekre becsült Q

M vízhozamok értékei pedig all. oszlopban találhatók. Egy-egy M szelvényre vonatkozóan a két érték eltérését a Лм = Q

m~

Q

m 100, [%] (6) Qm relatív hibával jellemezzük, amelynek értékei а II. táblázat 13. oszlopában olvashatók. A táblázatból látható, hogy az eltérések — az 1. sz. Ingolstadt-i szelvény — 7,49%-os értéke kivételével — abszolút értékben mindenütt 5% alatt maradnak. Ez az eredmény figyelembe véve a vízhozammérések nemzetközi viszonylatban elfogadott, legjobb esetben ± 5%-os pontosságát — nagyon kedvezőnek mondható és alátámasztja a Dunamedence izovonalas vízmérleg-elem térképeinek megbízhatóságát. Érdekes megfigyelni, hogy míg а II. táblázat 13. oszlopában található hiba-értékek a Duna felső szakaszán lévő vízmérceszelvényekben zömmel negatívak, addig a Pancevo alatti szakaszon kizárólag pozitív előjelű hibák jelentkeznek. Ezen túlmenően az is megállapítható, hogy az előjeles hibák értéke a forrástól a torkolat felé haladva tendenciájában monoton nő, úgy hogy a legnagyobb negatív hibák a forrásvidék közelében, a legnagyobb pozitív hibák a torkolati szakasz vízmérceszelvényeiben jelentkeznek. I Ezt csak részben magyarázza az a tény, hogy a (2) hibaszámítási képlet nevezőjében álló csapadék (P) értéke tendenciájában a forrástól a torkolat felé haladva csökken.