Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

3. füzet - Ralovich Béla-Tóthné Jeges Sára-Kiss István-Braun György-Joó Ottó: A Balaton, a Zala és hat déli parti vízfolyás minőségének alakulása

A Balaton, a Zala és hat déli parti vízfolyás vízminőségének alakulása 435 tői függően. Azt találtuk, hogy vannak olyan gombafajok, amelyek minden vízben (nagy folyó, patak, berekvíz, Balaton-víz) megtalálhatók, de olyanok is előfordulnak, amelyek csak bizonyos vízből voltak izolálhatok. A gombáknak a víziökoszisztémában játszott szerepéről keveset tudunk. Az bizonyos, hogy ismeretesek olyan gombák, melyek algákban vagy algákon képesek élősködni (Péterfi 1977, Cooke 1979). Finnországi vizsgálatok (Niemi—Knuth—Lundström 1982) során azt találták, hogy az eutróf és a mezotróf tavakban több gomba és actinomyces fordult elő, mint az oligotróf tavakban. Úgy vélik a talajnak a felszíni vizekbe mosódása döntő jelentőségű e vizek gomba és actinomyces flórája szempontjából. Egyes adatok szerint a fonalasgombák megtalálhatók az epifiton közösségekben (Kurata 1983). Más adatok arról szólnak, hogy a perifitonban is előfordulnak (Sladecekova 1966). Godeau (1973) a szennyvíztisztítás folyamatában szerepet tulajdonít a gombáknak is, mint elsődleges és másodlagos lebontóknak. Vizsgálataink során azt figyeltük meg több esetben is, hogy amikor a baktériumok száma a vízben váratlanul alacsony volt, a fonalasgombák száma ugyanakkor meglepően magasnak adódott. Kérdés, hogy a baktériumok száma a gombák hatására csökkent-e (antagonizmus, antibiotikumtermelés, stb.) vagy a baktériumok száma más ok(ok) folytán csökkent, ami azzal járt, hogy a gombák elszaporodtak. Egyesek feltételezik, hogy az algapathogén gombák képesek befolyásolni egy adott rendszeren belül a fitoplanktonok számát (Péterfi 1977). A fonalasgombák, a bakterioplanktonok, a fitoplanktonok és a zooplanktonok közötti kapcsolatot nem ismerjük. 6. Következtetés Eredményeinket összegezve az alábbi következtetésekre jutottunk: — A Zala vizének minősége az elmúlt 5 év során, a komponensek egy részét illetően nem javult, inkább romlott. Ezért a kis-balatoni tározó teljes rendszerét minél előbb működésbe kell állítani, hogy a tó szennyeződésének csökkenését remélhessük. — A déli parti vizek minőség változó mértékben és jelleggel módosult az elmúlt évek alatt. Egyértelmű, minden komponensre kiterjedő javulást nem észleltünk. Az Imremajori-csatorna esetében határozott romlás volt megfigyelhető. E vizeknek döntő szerepe van a Balaton parti, fürdőzésre leginkább használt vize minőségének a befolyásolásában. A déli partról származó terhelés csökkentése érdekében a déli parti vízfolyásokat egy, a tóval párhuzamos csatornával kellene a Sióba vezetni. — A tóban lejátszódó jelenségek legfontosabb oka, hogy a települések csatornázása nem kielégítő. A szennyvíztisztító kapacitás kicsi. Az elvezetett szennyvíz mennyisége kevés. A tónak továbbra is igen nagy a szennyvízterhelése. — A tó parti vizére vonatkozó adatok, azért mert rosszabbak, mint a tóközépiek, nem hibásak, mint ahogy egyesek feltételezik, csak korábban és markánsabban jelzik azt a folyamatot, amely később és lassabban, de a tó közepén is bekövetkezik. — A tóban megfigyelt kedvezőtlen ion-miliő változás törvényszerűen következett be a felsorolt hiányosságokból. E folyamatok összességében az eutrofizációt eredményezték. A korábbi ökológiai rendszer módosult. Mivel a víz ionösszetételének további romlása várható, újabb ökológiai változásokkal is számolni lehet. A közegészségügyi fegyelem javult. A szippantott szennyvizek ideiglenes, de megfelelő elhelyezéséhez a feltételek megteremtődtek a déli parti régióban. Összességében a közvetlen feacalis terhelés csökkent.