Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
3. füzet - Ralovich Béla-Tóthné Jeges Sára-Kiss István-Braun György-Joó Ottó: A Balaton, a Zala és hat déli parti vízfolyás minőségének alakulása
A Balaton, a Zala és hat déli parti vízfolyás vízminőségének alakulása 427 kezdve alacsonyabb az átlag. Az összes nitrogén koncentráció értéke is csökkent 1981-től kezdve, viszont a tóközépi víz nitrát-ion koncentrációja ettől kezdve emelkedik. A korábbi faktoranalízis során kapott eredmények (Ralovich—Tóthné—Kaurek—Braun 1984) alapján állíthatjuk, hogy a kémiai oxigénigény és az összes nitrogén csökkenése főleg az algaprodukció csökkenésével értelmezhető. A biokémiai oxigénigény csökkenése pedig a nem fotoszintetizáló populáció csökkenésével magyarázható. A kálcium- és a hidrokarbonát-ion koncentráció ( 1. ábra) 1982-ig lassú csökkenést mutatott, amely feltehetően a fitoplankton tevékenységgel is összefüggésben állt. A magnézium-ion koncentráció 1978-tól kezdve mutat igen lassú csökkenést, mely folyamat 1982-ben megállt. A tóközépi víz pH-val kifejezett hidrogén-ion koncentrációja lassú emelkedést mutat. A víz oldott oxigéntartalma 1982-ig növekedett, ami az algatevékenység fokozódásával magyarázható. A tóközép összes oldott só tartalma az elmúlt 8 év alatt alig módosult. Érdekesen változott az ún. ammónium-ion, a reaktív foszfát és az összes foszfor koncentrációja ( 1. ábra). Mind a három anyag 1978-ban mutatott egy kifejezett maximumot, majd attól kezdve az „ammónium-ion" koncentráció egyenletesen csökkent, a reaktív foszfát és az összes foszfor koncentráció pedig 1980, ill. 1981-ben elért minimum után lassú emelkedést mutatott. Elgondolkoztató tény, hogy sem a reaktív foszfát, sem pedig az összes foszfor koncentráció változása nem mutat összefüggést más olyan paraméterekkel, melyek a tó fitoplankton és bakterioplankton aktivitását jelzik. Ezek alapján feltételezhető, hogy a jelen körülmények között, a foszfor mellett esetleg más limitáló faktornak vagy faktoroknak is jelen kell lenni a tó ökoszisztémájában. Felföldy ( 1959) jelezte, hogy az algák szaporodását nemcsak a tó vizének P és N tartalma szabályozza, mivel ezek az anyagok már akkor is feleslegben voltak jelen. Saját számítógépes vizsgálataink során azt találtuk, hogy az a-klorofill mennyisége egyetlen független változóval sem korrelált, annak ellenére, hogy a variancia analízis eredménye rendkívül erősen szignifikáns volt (Ralovich—Tóthné—Kaurek—Braun 1984). Ezen tények alapján úgy véljük, hogy a tó ökoszisztémája sokkal bonyolultabb, a kapcsolatok sokrétűbbek, semhogy egy-két komponenssel biztosan leírhatók lennének. Péterfi (1977) nagyon kézzelfoghatóan rámutatott arra is, hogy ugyanaz az elem a koncentrációtól függően serkentőleg vagy gátlólag hathat. Emellett nagyon lényeges az elemek egymáshoz viszonyított aránya. Hasonló gondolatokat adott közre Mackenthun (1969) is. Ezeket a jelenségeket tapasztalták a Balaton esetében is (Gorzó—Kiss 1984). Mackenthun (1969) és Péterfi (1977) részletesen foglalkozott a vitaminok, elsősorban a В j 2, a tiamin, a biotin és а С vitamin szerepével, melyek hatását a japán kutatók is vizsgálták a Biwa tó eutrofizálódásával kapcsolatban (Kurata—Saraceni—Kadota 1979a, 1979b, Kurata 1981, Kurata—Kadota 1981, Kurata—Kawase—Kadota 1982). E vitaminok bekerülhetnek a tóba a vízfolyásokkal (szennyvíz, talajbemosódás), keletkezhetnek az iszapban, bejuthatnak a vízinövényekből és részt vehetnek a termelésükben különböző baktériumok, gombák, sőt még algák is (Chlorella, Anabaena). A vitaminok mellett még fontos befolyásoló hatása van a nyomelemeknek, a hormonoknak, az auxinoknak, különböző extracelluláris termékeknek, vírusoknak és a ragadozó, valamint a növényevő vízi állatoknak is. A szulfát, a nátrium és a klorid-ion koncentrációja folyamatosan emelkedik. Ugyancsak növekszik a kálium-ion mennyisége is, de ez nem olyan egyértelműen, mint az előbb említett három ion. A növekedés antropogén hatással magyarázható.A japán szakemberek antropogén hatással értelmezik a Biwa tó vizében észlelt klorid-ion koncentráció növekedését (2. ábra). Bár a két tó sok vonatkozásban eltér, ami a szennyezést illeti, sok a hasonlóság. Nincs okunk a magyarázat helyességét kétségbe vonni ( Data Book 1984). Antropogén hatás alatt a kommunális, a mezőgazdasági és az ipari szennyvíz terhelést, a levegő S0 2 tartalmát, a fürdőzők okozta szennyezést és a téli időszakban kiszórt só effektusát értjük. Kérdés, hogy a kipufogó gázok NO x-jai nem tartoznak-e ide?
