Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

3. füzet - Ralovich Béla-Tóthné Jeges Sára-Kiss István-Braun György-Joó Ottó: A Balaton, a Zala és hat déli parti vízfolyás minőségének alakulása

A Balaton, a Zala és hat déli parti vízfolyás vízminőségének alakulása A balatoni települések kútjainak vízminősége 425 VIII. táblázat Mintavétel helye A vizsgált ionok koncentrációja [g/m

3 Na + K + NO," Cl" so

4 PO; Zamárdi Balatonszemes Tetves-patak mellett Fonyód Alsóbélatelep Nyugati-övcsatorna mellett Balatonberény nem isszák isszák nem isszák nem isszák nem isszák 1. isszák 2. nem isszák nem isszák isszák nem isszák nem isszák nem isszák nem isszák nem isszák nem isszák 60 47 45 47 72 66 30 82 76 46 180 46 5 37 28 26 23 10 9,2 20 130 17 40 5,5 5 10 6 4,2 4 5 1 1 4,2 100 3,5 21 97 59 18 168 181 4,9 120 9,9 6 45 4,2 13 40 95 45 92 162 31 27 137 148 35 302 183 5 45 16 24 71 223 108 361 147 148 128 302 313 76 244 121 41 175 113 113 0,2 0,23 0,55 2,1 0,3 0,23 0,26 0,4 Megjegyzés: 1., 2. ugyanaz a kút kétszer vizsgálva Megvalósítható lenne, hogy egy, a déli parti vasút nyomvonalát szorosan követő (itt a legkisebb a szintkülönbség) nyitott vagy fedett csatornán át vezessék el ezeket. Mivel éves összmennyiségük 100 millió m

3 körül adódik és ez a mennyiség kb. 1/3-a a Sión évente leeresztett vízmennyiségnek, elvezetésük a tó vízháztartására nem lenne hatással (Kaurek— Szappanos 1982). Ugyanakkor e térségben feleslegessé válna a harmadik fokozatú szennyvíztisztítás fenntartása. A csatorna egy szakaszon gravitációs úton vezetné el a vizét, a többi részen pedig azokat a szivattyúkat lehetne üzemeltetni, melyek jelenleg a tóba nyomják a különböző vizeket. Az építést a Siónál kellene elkezdeni és minden útba eső felesleges vizet azonnal rá lehetne „kötni" a vezetékre. A megoldás szempontjából a nagy átmérőjű, előregyártott betoncső fektetése látszik a legegyszerűbbnek. A csatornázás ütemének, valamint az elvezetett szennyvíz mennyiségének a növelését az a tény is indokolja, hogy jelenleg a régió nem egy pontján a talajvíz is jelentősen szennyezett. A talajvíz szennyezettsége pedig maga után vonja a tó vizének diffúzió útján való szennyeződését. 3. Tóközépi víz minőségváltozása A tóközépi víz jellemzése érdekében 17 lényeges paramétert értékeltünk. A négy mérési helyen (B5, B8, BIO, В15) kapott eredmények átlaga adta az egyes évek tóközépi átlagértékeit. Az egyes évek mérési számai már több esetben túllépték a megkívánt minimális mérési számot (Kéri 1978). A tóközépi víz biokémiai oxigénigényével (1. ábra) jellemezhető mikropopuláció száma és/vagy aktivitása emelkedést mutatott egészen 1981-ig, majd azt követően csökkenést tapasztaltunk. A kémiai oxigénigény értéke 1980-ban érte el a maximumot és attól