Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
3. füzet - Ralovich Béla-Tóthné Jeges Sára-Kiss István-Braun György-Joó Ottó: A Balaton, a Zala és hat déli parti vízfolyás minőségének alakulása
424 Ralovich В., Tóthné Jeges S., Kiss !.. Braun Gy. és Joó O. ban mindig magasabb koncentrációban fordult elő, mint a Zalában. Ha e vizek összes oldott só koncentrációit vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy e koncentráció értéke mindegyik vízfolyásban magasabb, mint a Zalában. Nem lehet szó nélkül elmenni azon tény mellett, hogy az Imremajori-csatorna vize 1979-től kezdve növekvő mennyiségben tartalmazott Na + , Cl~, SO4 " és HCO3 iont, valamint az összes oldott só mennyisége is növekedett. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy nem a csisztapusztai strandvíz tehető-e felelőssé e szennyezésért. Ugyancsak szembetűnő, hogy az előbb elmondott öt paraméter vonatkozásában a Kőröshegyi-séd és az Ordacsehi-árok vize is állandóan kiemelkedett a többiek közül. A Kőröshegyi-séd rendszeresen több K + iont is tartalmazott, mint a többi víz. A Zala, a Nyugati-övcsatorna, a KeletiBozót, az Ordacsehi-árok és a Kőröshegyi-séd is szállít kommunális szennyvizet a Balatonba. A kérdés jobb megértése szempontjából röviden érintjük a térség ivóvíz és szennyvíz viszonyait a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat (DRW, Siófok) adatai alapján (DRW 1984). Nyáron a tó közvetlen régiójában maximálisan 140 000 m 3/d mennyiségű ivóvizet szolgáltatnak. A térségben elfogyasztott és felhasznált folyadék mennyiség még ennél is több, mivel tejet, sört, üdítő italokat, bort és gyümölcsöt is szállítanak a tó körüli településekre, továbbá vannak, akik még a saját kút vizét (is) használják. A keletkező szennyvíz mennyisége maximálisan ezek összegével egyenlő, ill. a lehullott csapadék bizonyos százaléka is növeli a végösszeget. A térség szennyvíztisztító-telepeinek kapacitása 1983-ban 62 000 m 3/d volt. Az összegyűjtött szennyvíz maximális mennyisége pedig 75 000 m 3/d értéknél nem volt nagyobb. Ebből következik, hogy a keletkezett szennyvízből naponta legalább 60—65 000 m 3 került „házi tározókba", ami az esetek egy részében sajnos azt is jelenti, hogy ez a mennyiség a parti sáv talajvizét terhelte. A térség kútvizeinek vizsgálata alapján némi képet kaphatunk a talajvíz minőségéről. Erre vonatkozó adataink találhatók a VIII. táblázatban. Esetenként igen magas ion értékeket találtunk. A tisztított szennyvizek elhelyezése még megoldatlan. Jelenleg mintegy 40 000 m 3 jut naponta a tóba a befolyásokon és a beemeléseken keresztül. Ezek az adatok nem tartalmazzák Zalaegerszeg és a többi nem közvetlenül a Balaton mellett lévő település szennyvizét. Szezon előtt és után, valamint főleg télen, a csökkent vízhasználat következtében csökken a talajvizet érő terhelés, de kevesebb szennyvíz jut a szennyvíztisztítókból is a tóba. Viszont ebben az időszakban történik meg a halastavak és a szennyvíztározók leeresztése, valamint a több csapadék következtében a bemosódás okozta terhelés is megnő. Mivel a szippantott szennyvizek megbízható ideiglenes elhelyezése a déli régióban az elmúlt évben megvalósult, várható, hogy a tó ilyen vonatkozású terhelése a jövőben csökkenni fog. A déli parti felszíni vizekkel kapcsolatos adatok, összhangban a korábbi megállapításokkal (Kaurek—Kovács 1978, Kaurek—Szappanos 1982, Ralovich—Bíró—Kaurek— Braun 1981, Ralovich 1981) igazolják, hogy e vizek jelentős kémiai és biológiai hatást fejtenek ki a tó déli parti, legfrekventáltabb fürdővizére. E vizek minősége változó mértékben és különböző jelleggel módosult az elmúlt évek alatt. A változás a szennyvíztisztítók működésének a javulásával, a fertőtlenítési fegyelem szilárdulásával, az állattartó telepekkel kapcsolatos szigorú intézkedésekkel és a szippantott szennyvíz megnyugtató ideiglenes elhelyezésével magyarázható. Egyértelmű, minden komponenst magába foglaló javulást nem figyeltünk meg. Tovább kellene keresni e vizek szennyezettségének csökkentési lehetőségeit, mert mint a VII. táblázat adatai mutatják, nem egy esetben a Zala vizénél is szennyezettebbek. El kellene érni, hogy a jelentősen szennyezett déli parti vizek ne a Balatonon keresztül kerüljenek a Sióba, hanem a tó kiiktatásával.
