Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
3. füzet - Kovács György: A hosszirányú diszperzió jellemzésére szolgáló modell
400 Kovács György módon szerkesztjük, hogy a különböző koncentrációhoz tartozó időt vagy a t 0 vagy a t p értékhez viszonyítjuk. A / p~í 5 0 idő az X úthossz és a v ef t pórussebesség hányadosaként számítható. Minthogy az utóbbi függ a gradienstől, a szivárgási tényezőtől és a porozitástól, ezeknek a paramétereknek a hatása közvetetten kifejezésre jut az áttörési görbét leíró (11) egyenletben. Az egyenlőtlenségi együttható hatása csak abban mutatkozik, hogy amikor a szemeloszlást nagy U érték jellemzi, nagy valószínűséggel hosszú szivárgási út szükséges a véletlen szerkezet miatt létrejövő hatások kiegyenlítődéséhez. A gyakorlat számára azonban ez a kapcsolat elhanyagolható. A szerkezet változékonyságának befolyása nem teljesen kompenzálódik a kiegyenlítődési szakaszon. Ezért az általános áttörési görbét csak a keresett kapcsolat várható értékének tekinthetjük és figyelembe kell vennünk mind az időtengely mentén, mind a dőlésben bizonyos mértékű lehetséges szórást (ami mintegy 10%-ra becsülhető), amint ez a (11) egyenlet és a 10. ábra mutatja. A mért áttörési görbék — amennyiben nem vesszük tekintetbe azokat a méréseket, amelyeket a jelzőanyag adagolásának szelvényéhez közel végeztünk, mert a véletlen szerkezet hatásának kiegyenlítődése csak fokozatosan jön létre és az átlagos kapcsolat csak meghatározott szivárgási út megtételét követően lehet jellemző — nagyon jól egyeztek az elméleti modellel számított összefüggéssel. Minthogy a modell levezetésének kiindulásul egyetlen feltételként csak a pórusokból alkotott járatokkal egyenértékű hálózat geometriáját (az 1. ábrán bemutatott átlós négyzethálót) kötöttük meg, ez az egyezés egyben a hálózat-modell megbízhatóságát igazolja, bizonyítva, hogy az átlós négyzetháló alkalmas az időben változó diszperziós folyamatok leírására. Korábban már bemutattuk, hogy a permanens helyzetet — az időben állandó szivárgó áramlásba folyamatosan adagolt jelzőanyag koncentráció-eloszlását — azonosan szimulálhatjuk akár az átlós négyzethálóval, akár a rombuszhálóval. így az előző megbízhatósága egyben bizonyítja mind a síkbeli, mind a térbeli rombuszháló alkalmazhatóságát a már egyensúlyba jutott diszperzió leírására. A nagyszámú mérés csak középértékben reprodukálta az elméleti áttörési görbét, megtartva az egyes paraméterek nem elhanyagolható mértékű szórását. Ez a tény annak a korábbi, csak elméleti megfontolások és matematikai szimuláció alapján felállított tételünknek valóságos fizikai folyamatok közvetlen mérésével alátámasztott igazolása, hogy a véletlen szerkezeti változékonyság miatt minden szivárgás-hidraulikai jellemzőnek — mint véletlen jellegű változónak — a determinisztikus kapcsolattal meghatározható várható értékén kívül számítanunk kell valószínű szórást is. IRODALOM Érdi P.: Hierarchikus rendszerek termodinamikája. Magyar Tudomány No. 8—9. Budapest, 1982. Kovács Gy.: A mechanikai diszperzió szerepe a felszín alatti szennyeződés terjedésében. Hidrológiai Közlöny, No. 1. Budapest, 1981. Kovács Gy.: Az időben változó szennyezés porózus közegben való terjedésének vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. No. 1. Budapest, 1981. Kovács Gy.: A porózus közeg véletlen jellegű szerkezeti változásainak hatása a szennyeződés terjedésére. Hidrológiai Közlöny, No. 5. Budapest, 1982. Kovács Gy.: Modelling of pollution — transport in aquifers — influence on structural variation. IAHS Symposium on Effects of Waste Disposal on Ground-water and Surface Water, Exeter, IAHS Publications, No. 139. 1982. * * *
