Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

3. füzet - Kovács György: A hosszirányú diszperzió jellemzésére szolgáló modell

394 Kovács György 6. ábra. Jellemző áttörési görbék Рис. 6. Характерные кривые прорыва Fig. 6. Characteristic curves of penetration Bild 6. Charakteristische Durchbruchkurven A mért áttörési görbék további értékelése grafikusan történt. A mérési pontokat ábrázoltuk a vízszintes tengelyen a tjt

p dimenziónélküli mennyiséget használva rendezőként (6. ábra). A mintaoszlop keresztmetszeti területéből, a permanens áramlás hozamából és"a felhasznált szemcsehalmaz többszörös ismétléssel mért valószínű porozitásából az ehhez szükséges t

p érték számítható volt. Az így kapott áttörési görbéhez illesztettük azt a k =10 paraméterű gamma-függvényt, amely legjobban megközelítette a mérési pontokat. A függvényt leíró görbének kiindulási pontja közvetlenül szolgáltatta a t

0/t

p paramétert, dőléséből pedig a Aí

p szorzat volt meghatározható. Figyelembe véve a t 19 3 — = —7—+tJt

p összefüggést, számítottuk az 50%-os koncentrációváltozás létrejöttét t

p 2Л/

Р jellemző időt is. Az elméleti értékkel való összehasonlítás érdekében meghatároztuk végül a grafikusan leolvasott adatokból a t

0A szorzatot. Összesen 142 mérést hajtottunk végre. Ebből 18 (12,5%) értékelhetetlen volt az áttörési görbe bizonytalansága, vagy a fizikai folyamat jellegével ellentmondó volta miatt. Azt tapasztaltuk azonban, hogy ezeknek a rendellenes görbéknek a legtöbbje azokban a kevert mintákban jelentkezett, amelyekben nagyon kisszemű és nagyon durva anyagot vegyítettünk. Megfigyelhetjük ezeknek a mintáknak a metszetén (7. ábra), hogy ilyen keverékekben egységes pórushálózat nem alakulhat ki. A kis szemcsék közötti pórusrendszer csatornáit megszakítják és az abban kialakuló áramlást jelentősen eltérítik a finom vázszerkezetbe ékelődő, rendszertelenül elhelyezkedő nagy szemcsék. Ezért nem is várható, hogy ilyen mintában az áttörési görbe az általánoshoz hasonlóan alakuljon, sőt az sem, hogy a koncentráció időbeli és hely szerinti változásában bármilyen törvényszerűség meghatározható legyen. Az értékelhetetlen esetek kisebb csoportját, valamint azt a 13 (9%) mérést, amikor a görbe