Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
3. füzet - Pálfai Imre: A síkvidéki vízrendezés időszerű kérdései
A síkvidéki vízrendezés időszerű kérdései 365 —gabonaegyenértékben kifejezve 120 M kg/km 2-re becsülhetjük, ami átlagos értékesítési áron számolva kb. 0,4 millió Ft/km 2 termelési értéktöbbletet jelent. A síkvidékeinken évente vízrendezésre kerülő mezőgazdasági terület a legutóbbi évek tapasztalatai szerint 700—800 km 2. Az ekkora területen keletkező termelési értéktöbblet tehát kb. 300 millió Ft. Változatlan ütem mellett legfontosabb vízrendezési feladataink az ezredfordulóra hajthatók végre, ekkor lehet csak teljes mértékű (közel 1 milliárd Ft/év) a belvízkár-elhárítás is, azaz az ebből származó eredmény évi növekedése — 1981-től számolva — átlagosan 50 millió Ft. Láthatjuk tehát, hogy a síkvidéki vízrendezés gazdasági eredményét döntő módon az aktív hatások határozzák meg, de a kárelhárítási szerep sem mellékes, mert az aktív hatások csak akkor érvényesülnek maradéktalanul, ha belvízkárok nem keletkeznek. A síkvidéki vízrendezés-fejlesztés jelenlegi ütemével és változatlan értékesítési árral számolva, valamint figyelembe véve a növénytermesztés általános színvonalának a vízrendezéstől független évi mintegy 2%-os növekedését, azt kapjuk, hogy a síkvidéki vízrendezés gazdasági eredménye az ezredforduló körül már kb. 10 milliárd Ft lesz évente. A síkvidéki vízrendezésnek további, nehezen számszerűsíthető gazdasági eredményei vannak az öntözéses gazdálkodásból eredően. Bár az öntözést általában a víziendezéstől független, külön létesítményekkel és berendezésekkel végzik, az öntözési eredmények részben a vízrendezésnek köszönhetők, hiszen a vízrendezés egyik lényeges előfeltétele az öntözés bevezetésének, sőt a vízrendezési müvek bizonyos esetekben kifejezett öntözési (vízellátási) célt is szolgálhatnak. Az öntözéssel elért nagyobb terméshozamok egyben növelik a vízrendezéssel elhárított belvízkár értékét is. Végül emlékeztetnünk kell arra, hogy a belvizek kárt okoznak a beépített területeken (településekben, ipartelepeken, mezőgazdasági telephelyeken) és a közlekedési hálózatban is. Ezek a károk a mezőgazdasági belvízkár 20—30%-ára becsülhetők, de az elhárításukból eredő közvetett haszon ennél sokkal nagyobb jelentőségű. 3. Belvízzel veszélyeztetett területek Síkvidéki vízrendezésre szorulnak a belvízzel veszélyeztetett területek, s a vízrendezés mértékének meghatározásánál alapvető szempont a belvízi veszélyeztetettség foka. A belvízzel veszélyeztetett területek lehatárolásánál a sok figyelembe veendő tényező (domborzat, talaj, talajvíz, művelési ág stb.) miatt — korábban meglehetős bizonytalanság uralkodott. Egy munka („Békés megye ár- és belvíz által veszélyeztetett térségei hosszútávú területhasznosítási koncepciója") során 1981-ben kidolgoztunk egy olyan eljárást, illetve megszerkesztettünk egy olyan térképet, mely a belvíz kialakulásánál szerepet játszó összes tényező hatását összegezve, azokat számszerűen és szemléletesen fejezi ki. Az eljárás lényege, hogy a vízügyi szolgálat által fölmért és térképvázlatokon rögzített belvizes foltok alapján egységes (1 : 100 000) méretarányban 1961—80. között minden évre elkészítettük az elöntési térképet, majd ezek egymásra helyezésével meghatároztuk azt, hogy egy adott helyen hányszor volt belvízi elöntés, s ebből kiszámítottuk az elöntés előfordulásának relatív gyakoriságát. A térkép szerkesztésénél az alábbi négy kategóriát különítettük el:
