Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXVll. évfolyam 1985. évi 2. füzet RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK Rovatvezető: Dr. Starosolszky Ödön MEDERBIZTOSÍTÁS A LÁNCHÍD PILLÉREINÉL HUSZÁR LÁSZLÓNÉ

1 A Lánchíd budai pillérének alapkövét 142 évvel ezelőtt, 1842. augusztus 24-én elyezték el. A tervezőnek, Tierney William Clarknak, már az építéskor sok nehézséggel kellett megküzdenie (Clark 1852-53). Néhány jellemző adat: a gránit tömböket az ausztriai Mauthausenből hozták; a cementet beocsini mészmárgából Budán gyártották; a kovácsoltvas láncokat, a sarukat és a láncok felhúzására szolgáló készüléket Angliából szerezték be. A hídfők és pillérek építési körülzárásához szükséges 15,0-20,0 m hosszú tölgyfacölöpöket Szlavóniából szállították. A zseniális technikai bravúrokkal épített Lánchíd már a szabadságharc ideje alatt veszélybe került. Budavár ostromát megelőzően, 1849. áprilisában a császári csapatok fel akarták robbantani. Az építést vezető A. Clark rábeszélésére elálltak a vandál tervtől, csak a pályaszerkezetet bontották le. A második világháborúban a híd majdnem teljesen megsemmisült. Csak a véletlenen múlt, hogy ez nem következett be. A megszálló német csapatok által aláaknázott lánckamrák közül csak a pesti oldalit tudták felrobbantani, a budai lánckamrát elárasztotta a víz. Az eltelt közel 150 év alatt - a mesterséges pusztítások mellett - a természet, a maga •ök változásának következtében, a híd pillérei körül kimosásokat okozott. A VIZITERV 1981. augusztusában a budapesti hidak felügyeleti szervétől, a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalattól megbízást kapott a Lánchíd pillérei körül keletkezett medermélyülések vizsgálatára és egyben mederrendezési javaslat elkészítésére. A megbízás kiterjedt az építési szádfalak maradványainak felderítésére és a budai nyílásban feltételezett magasabb mederalakulat kiterjedésének és keletkezése okainak meghatározására is. A jelenségek tisztázására vizsgálati program készült: A kimosódások tárgyában korábbiakban készült vizsgálatokat, mérések eredméeit gyüjtöttük össze és értékeltük; - Mederfelméréseket készítettünk (1982 és 1983) előbb kisvizes időszakban, majd árvíz levonulása után. A hídszelvény fölötti és alatti 600-600 m-es folyószakaszt a jzépdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság (KDV VÍZIG) 4. sz. szakaszmérnöksége, a hídzeli szelvényeket a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI) Vízrajzi .ézete mérte fel. - A mederpillérek környezetében a sebességmérést a VITUKI Vízrajzi Intézete »ezte el. Az eredmények azonban csak közepes vízállásnál voltak értékelhetők a lérek mellett érvényesülő igen zavart áramlási viszonyok miatt. 'Huszár Lászlóné oki. mérnök, a Vízügyi Tervező Vállalat (VÍZITF.RV, Budapest) irányító tervezője. A kézirat érkezett: 1984. X. 8. ízügyi Közlemények 2.