Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
1. füzet - Somlyódy László-Licskó István-Fehér János-Csányi Béla: A Sajó kadmiumszennyezettségének vizsgálata
A Sajó kadmiumszennyezettségének vizsgálata 29 1. táblázat Füzlevél nehczfcm tartalma Mintavétel helye 1979. V. 15. 1979. VII. 24. 1979. IX. 17. 1979. X. 3. Mintavétel helye Hg Cd Pb Hg Cd Pb Hg Cd Pb Hg Cd Pb Mintavétel helye [HY/gl [HY/g] fuv/g] [t»Y/g] Hg forrás felett 200 m Hg forrás felett 50 m Hg forrás alatt 20 m Hg forrás alatt 100 m Hg forrás alatt 1,5 km Hg forrás alatt 6 km Bábony-torkolat Bábony-patak torkolata alatt 500 m Kesznyéten Tiszadob 0,9 3,2 10,0 3,21 2,8 10,0 2,7 3,6 10,0 0,43 19,0 10,0 1,2 5,0 18,0 3,9 3,8 10,0 2,25 2,0 10,0 0,35 25,5 10,0 0,3 3,2 8,6 3,0 10,0 0,54 4,5 30,0 0,62 3,25 10,0 0,33 30,0 10,0 0,31 14,0 10,0 0,26 26,0 10,0 0,16 26,0 10,0 0,59 2,0 16,0 2,12 7,0 16,0 0,68 2,5 16,0 0,68 2,5 10,0 0,36 25,0 18,0 Kontroll Hg = 0,14 Cd = = 1,5 II. táblázat Oligochaeták nehézfém tartalma Mintavétel helye 1979. V. 15. 1979. IX. 17. 1979. X. 3. Mintavétel helye Hg Cd Pb Hg Cd Pb Hg Cd Pb Mintavétel helye [HY/g] [MY/g] lHY/g] H g forrás felett 200 m Hg forrás felett 50 m Hg forrás alatt Hg forrás alatt 100 m Hg forrás alatt 6 km Bábony-patak torkolata alatt 500 m Szinva (Miskolc) 1,9 2,1 52,2 32,5 6,5 208,1 10,2 3,1 74,1 14,7 5,8 3,8 71,2 11,45 9,1 10,0 2,6 0,32 2,45 10,0 2,59 4,74 120,0 36,63 1,9 129,5 13,54 5,4 88,9 2,6 66,7 10,0 A fenéküledék-minták feltárását a VITUKI-ban kidolgozott szabvány (MSZ 12739/Ф-78) szerint végeztük. A biológiai minták nehézfémtartalmának meghatározásakor a feltárásnál többféle módszer alkalmazása is lehetséges. Az irodalom három fő módszerrel foglalkozik: a nedves roncsolással, a hamvasztással, valamint a minta grafitkemencébe történő közvetlen bemérésével. A megfelelő módszer kiválasztása céljából végzett vizsgálataink alkalmával azt találtuk, hogy esetünkben a minta közvetlen bemérése, ill. hamvasztása a viszonylag nagy veszteségek miatt nem alkalmazható. így a harmadik eljárás, a nedves roncsolás mellett döntöttünk. Ez a módszer akkor használható eredményesen, ha viszonylag kis mennyiségű - I g körüli szervesanyagot kell roncsolni. Az üledékroncsoláshoz hasonlóan jártunk el; a feltárt mintákban atomabszorpciós spektrofotométerrel (Perkin- Elmer 403) higany-, kadmium- és ólomkoncentrációkat mértünk.