Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
2. füzet - Kabai Imre-Farkas József-Mészáros Lajos-Damokos Ádám: Alakváltozási folyamatok vizsgálata szerves, tőzeges talajokban
Alakváltozási folyamatok vizsgálata szerves tőzeges talajokban 289 - a nagy oldalkitérés esetén pedig a térfogatváltozás nélküli képlékeny határállapot bekövetkezése miatt mennek tönkre (Matsuo-Kuroda-Asaoka-Kawamura 1977). Az elmondottakból az következik, hogy a töltésépítés sebességének - a terhelés sebességének - és ezzel összefüggően a pórusvíznyomás változásának a szerepe igen lényeges. Ha ugyanis a töltést fokozatosan építjük fel, akkor lehetőség van a kezdeti fizikai állapot megváltoztatására, és ezáltal a kedvezőbb fizikai jellemzők mellett a további terhelés növelésére (Bishop 1954, Kabai-Lazányi 1978, 1982). A hivatkozott fizikai állapot megváltozására egy olyan példát mutatunk be, ahol a töltést már jóval korábban elkészítették és volt idő a konszolidációs folyamat lejátszódására. A 3. ábra egy jellegzetes dunántúli tőzeges területre épített töltést mutat, ahol a töltésláb (1) és a töltés tengely (2) függőlegesében végzett méréseket adtuk meg; a víztartalomnak (tv,, w 2) és a nedves térfogatsürűségnek (@ n l, g n 2) a változását. 3. ábra. A fizikai jellemzők változása terhelés hatására Рис. 3. Изменение физических характеристик под действием увеличения нагрузки Fig. 3. Variation of the physical characteristics, induced by loading Fig. 3. Variation des caractéristiques physiques sous l'effet du de la mise en charge A fokozatos terhelés-növelés módszerével kapcsolatosan fölmerül a kérdés, hogy mennyi időt kell kivárni az egyes terhelési lépcsők között, vagyis a tőzeges talajokban ez i folyamat időben hogyan zajlik le és a semleges feszültségek nagysága mellett időben nilyen gyorsan csökkennek zérus értékre. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ettől függ a lépcsős :erhelés egy-egy konkrét esetben (Schofield-Wroth 1978, Bjerrum 1972) a gyakorlatban igyáltalán alkalmazható-e? 2. A mozgásjelenségek laboratóriumi vizsgálata Az anizotrop feszültségállapot hatására a töltés süllyedése (1. ábra) négy részből évődik össze: az azonnali összenyomódásból, az elsődleges konszolidációból, a másod- • agos konszolidációból és az oldalkitérésből (Kézdi 1976). Vi/ügyi Közlemények 2.
