Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

2. füzet - Mészáros Lajos-Farkas József-Kabai Imre-Kovács Gábor: Tőzeges altalajok geotechnikai paramétereinek vizsgálata

268 Mészáros L., Farkas J., Kabai I. és Kovács G. 1,0 1,2 1,4 l,e 1,8 2,0 2,2 2,4 2,8 2,8 3,0 \VK.8S024S

I ft Mg/

m 10. ábra. Az anyagsűrűség és a hézaglényező összefüggése Рис. 10. Связь между плотностью материала и коэффициентом пористости Fig. 10. Relation between materia! density and void ratio Fig. 10. Rapport entre la densité matériel^ et le coefficient des vides 2.6. A víztartalom és az izzítási veszteség összefüggése Az izzítási veszteség, vagyis a tőzeg szervesanyag-tartalma elvileg nem hozhatc közvetlen összefüggésbe a víztartalom változásával, hiszen nyilvánvaló, hogy a terhelé: alá kerülő és öss2enyomódó tőzeg víztartalma fokozatosan csökken a teljes konszolidá ció állapotáig, de a szervesanyag-tartalma változatlanul konstans marad és csak a; összetevők arányaiban növekszik. A tőzeges talajok víztartalma (w) és az izzítási veszteség (z„) között bizonyos kapcso latot lehet kimutatni ( 12. ábra) abban az esetben, ha a tőzeges talaj természetes felépítési és terheletlen állapotú. A kapcsolat lazaságában nemcsak a víztartalom-értékek szóródá sa jelenik meg, hanem a 105 0 С felett eltávozó adszorpciós víz is érezteti a hatását. 2.7. A száraz térfogatsűrűség és az izzítási veszteség összefüggése A száraz térfogatsürűség (g,,) és az izzítási veszteség (í„) között - több mint szá. mérési pont eredményei alapján - eléggé egyértelműnek mondható kapcsolat vai ( 13. ábra). A pontok szórását a mérési hibáktól eltekintve részben a víztartalom-értékei nagymértékű szóródása okozza.