Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXVII. évfolyam 1985. évi 1. füzet KÖNYVISMERTETÉS DR. GODA LÁSZLÓ ÉS DR. SZLÁVIK LAJOS: ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató 139. szám. VIZDOK, 1983. A legutóbbi évtizedekben a matematikai és fizikai modellek fejlődésének eredményeképpen az árvizek levonulásának, a műtárgyak hatásának, a védőműrendszerek optimális üzemének vizsgálata új lendületet nyert. A fejlődés lehetővé tette az árvízvédelmi művek, rendszerek célszerűbb tervezését és az operatív védekezés irányításának tökéletesítését. Az előző ötéves terv (1976-1980) során időszerűvé vált az árvízvédelmi művek, rendszerek fejlesztési kérdéseinek áttekintése, a számítási módszerek rendszerbe foglalása, a korszerű számítástechnika alkalmazása. Az árvízvédelem biztonságának növelése a Szovjetunióban is rendkívül fontos feladat, ezért a magyar és a szovjet vízügyi vezetők úgy döntöttek, hogy egyesíteni kell az erőfeszítéseket a kutatás terén. A VITUKI - a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság (KV VÍZIG), valamint a Vízgazdálkodási Intézet (VGI) bevonásával - és a Vízkészletek Komplex Hasznosításának Központi Tudományos Intézete (CNIIKIVR, Minszk) munkatársai közösen munkálkodtak a „Vízgyűjtőterületeken lévő árvízvédelmi rendszerek matematikai modellezési módszereinek kidolgozása, optimálissá tételük és megbízhatóságuk növelése céljából" c. témán. A VMGT 139. száma az elért legfontosabb eredményeket foglalja magába. Az 1. fejezet tárgyalja az árvédekezés magyar és szovjet tapasztalatait. A 2. fejezet tekinti át az árvédelmi művek tervezéséhez szükséges hidrológiai jellemzők meghatározásának módszereit: a lefolyás éven belüli változását leíró eljárást; a különböző előfordulási valószínűségű tetőző vízállások, hozamok becslését; a tartósságok számítását. A 3. fejezet a létesítmények megvalósulása esetén a vízjárásban bekövetkező változásokat előrejelző, árhullám-transzformációs eljárást ismerteti. A 4. fejezet az árvízvédelmi töltések méretezési számításait tartalmazza. Az eljárás alkalmazható tervezésnél és meglevő művek ellenőrzésénél is. A fejezeten belül megtaláljuk az alapadat-előkészítést, az eljárás leírását különböző talajfajták esetére. Az 5. fejezet a lokalizációs számításokat tekinti át. Az árvédelmi töltések a kiépítési biztonságnál nagyobb terhelést is kaphatnak. Ennek következtében az ártér víz alá kerülhet. Ilyenkor a vízzel borított területek nagyságát minimalizálni kell. A kiválasztásra kerülő intézkedési rendszer függ a részöblözetek számától, térfogatától, elhelyezkedésétől, a domborzati viszonyoktól, a kiömlő vízhozamtól stb. A döntéselőkészítést segíti a fejezetben részletezett eljárás. A 6. fejezet az árvízkárok becslésével foglalkozik. A népgazdaság egésze szempontjából optimális kiépítésű árvízvédelmi rendszer megalapozásához feltétlenül szükség van az árvíz által fenyegetett területeken az okozható károk ismeretére. A 7. fejezet tárgyalja a töltésrendszerek optimális paramétereinek számítási módszerét. A vízgyűjtőkre elfogadott optimális műszaki megoldások kialakítása során szükséges az egyes részterületek közötti védelmi beavatkozások összhangjának megteremtése, egy olyan megbízható árvízvédelmi rendszer kialakítása, amely kielégíti a népgazdaság igényeit. Ezen feladat megoldását segíti elő a fejezet. A 8. fejezet foglalja össze a további feladatokat. A sokrétű tennivalók között fontos szerepe van az operatív irányítást támogató tevékenység tökéletesítésének. Ezért a jelen (1981-1985) ötéves terv során a VITUKI a KV VÍZIG bevonásával - és a CNIIKIVR szakemberei a „Módszerek