Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

1. füzet - Szigáyrtó Zoltán: Nyíltfelszínű vízhozammérő műtárgyak vízhozamgörbéinek új, szabatos meghatározása

116 Szigyártó Zoltán 2. Összetett szelvényalak esete A magyar vízrajzi szolgálat már régóta, s újabban mind szélesebb körben alkalmaz a vízhozamok mérésére olyan keresztgátakat, amelyeket középen - a kis vízhozamok pontosabb mérése érdekében - egy kisvízi szűkület szakít meg; úgy, ahogy azt az 1. ábra is mutatja. Kérdés, hogy egy ilyen összetett szelvényalak milyen hatással van a v tényező értékének alakulására? 1. ábra. A szűkület paraméterei és méretei Рис. 1. Размеры и параметры сужения Fig. I. Parameters and dimensions of a contraction Bild I. Parameter und Abmessungen der Kontraktion Az mindenekelőtt bizonyos, hogy különösebb problémákra csak a gátkorona szintjében, s közvetlenül afölött kell számítanunk, ahol a víztükör szélessége ugrásszerűen megnövekszik, s ezzel együtt a műtárgy felett kialakuló sebességekben jelentős különbségek állnak elő. A probléma vizsgálatánál abból indulhatunk ki, hogy a telt kisvízi szűkülethez ugyanakkora vízhozam kell tartozzék, attól függetlenül, hogy ehhez az értékhez a kisvagy a nagy vízállások tartománya felől közelítünk-e. A (7) összefüggés felhasználásával tehát felírható, hogy ß-'v-^-v^, (14) ahol Q

s

m - a szűkület által szállítható maximális vízhozam; A

0 - a szűkület nedvesített területe; B

0-a szűkület felső szélessége; B

x- a gátkorona szintjében a víztükör szélessége; v

0 - a gátkorona szintjében a szűkületre érvényes v tényező értéke; v

x - a gátkorona szintjében a korona feletti vízállás tartományra érvényes v tényező. Ebből egyszerű átrendezéssel adódik, hogy Mivel pedig Bt > Д

0. szükségszerűen a Vi>V

0 egyenlőtlenségnek is fenn kell állnia. Eszerint tehát a gátkorona szintjében a v értéke ugrásszerűen megnő. V felvtzi fenekszint 40,817 = t8,268 -40,817 s

b-B, -99,900