Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
1. füzet - Szigáyrtó Zoltán: Nyíltfelszínű vízhozammérő műtárgyak vízhozamgörbéinek új, szabatos meghatározása
114 Szigyártó Zoltán /Г к г <ft és A k r<A kell legyen. Vagyis, ha az (5) összefüggésbe a h k r és az A k r helyett a fi és az A értéket helyettesítjük be, úgy az azokból meghatározott Q m értékre ugyancsak mindenkor igaz a Q<Qn, egyenlőtlenség. Méginkább így van ez akkor, ha a mélységmérés és a kritikus sebesség szelvénye között jelentős energiaveszteségek lépnek fel: tehát akkor, amikor a szóbanforgó két szelvény közöt már az energiavonal is jelentősen esik. Ez indokolja tehát azt, hogy a felvízben mért vízállás alapján meghatározott vízhozam értéket beszorozzuk egy olyan 0</?< 1 javító tényezővel, amely a szándékosan okozott hibát kiküszöböli, s amelynek felhasználásával Q = ßQ m (6) lesz. Végül, az a helyett az a*-ot figyelembe véve, így jutunk tehát arra a végeredményre, hogy a felvízi vízállás és a vízhozam közötti kapcsolatra a Q= V](7) összefüggés a jellemző; amelyben a v = ~, 0< v< 1 (8) dimenziónélküli mennyiség a műtárgy geometriai jellemzői mellett természetesen függ az érkező víz sebességétől és turbulencia viszonyaitól, a vízállásmérési szelvény és a kritikus sebesség szelvénye között veszteség mértékétől, vagyis - közvetve - a mért mélység értékétől is. 1. A vízhozamgörbe meghatározása A bemutatott elméleti alapok ismeretében a műtárgy vízhozamgörbéjének, vagyis az alulról nem befolyásolt átfolyás esetére érvényes vízállás-vízhozam kapcsolatnak a meghatározása a következő módon végezhető el: - Az alvízi mederben végrehajtott szükségszerinti beavatkozásokkal, vagy a vizsgált vízhozam tartomány lehatárolásával biztosítjuk, hogy a műtárgy alvize annak felvizére hatással ne legyen. - Kijelöljük a vízállás mérésének a szelvényét, amely a műtárgy kifolyási szelvényétől felfelé, a figyelembe vett legnagyobb vízhozamhoz tartozó, s a műtárgy küszöbszintjétől számított vízmélység 5-szörösének megfelelő, vagy azt meghaladó távolságban kell legyen.
