Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

1. füzet - Jolánkai Géza: A Zala foszfor-hossz-szelvény vizsgálata

Vízügyi Közlemények, LXVI. évfolyam 1984. évi 1. füzet A ZALA FOSZFOR-HOSSZ-SZELVÉNY VIZSGÁLATA DR. JOLÁNKAI GÉZA 1 A Balaton eutrofizálódás szabályozási stratégiáinak helyes kiválasztásához, rendkí­vül fontos tudni azt, hogy a vízgyűjtőn a vízfolyásokba bevezetett tápanyag terhelések - a vízfolyás medrében történő visszatartás után - hogyan jelentkeznek a balatoni torkolati szelvényben. Szükséges azt is tudni, hogy a vízgyűjtőn levő pontszerű szennyező­forrásoknál alkalmazott tápanyag eltávolítás, milyen mértékben jelentkezik a torkolatnál. Ezek a kérdések legélesebben a Zala-vízgyűjtővel kapcsolatban merülnek fel. Az OVH döntése értelmében a VITUKI és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (NyDT VÍZIG) közös vizsgálati program keretében tápanyagterhelési vízminőségi hossz-szelvény vizsgálatot végzett a Zalán 1982. XI. 22-26. közötti időszakban. (A vizsgálat sorozat azóta folytatódik, és a további eredmények feldolgozása is folyamatban van.) 1. A vizsgálat célja és mérési programja Célunk a Zala foszfor tápanyag forgalmának részletes vizsgálata annak érdekében, hogy megállapítható legyen, hogy a Zala-vízgyűjtő szennyvízbevezetései (és elsősorban Zalaegerszeg közmű terhelései) milyen szerepet játszanak a Balatont, és a majd helyreállí­tandó Kis-Balaton rendszert elérő foszforterhelések alakulásában, azaz milyen a folyó természetes foszfor visszatartása. A végső cél annak megállapítása, hogy egy feltételezett zalaegerszegi foszfor eltávolítás valójában milyen mértékű eltávolításként jelentkezik a Balatont (és a Kis-Balatont) elérő foszfor terhelésben. A 24 órás óránkénti zalaegerszegi közmű mintavételezési programhoz csatlakozó mérőprogramot az NyDT VÍZIG és a VITUKI mérőcsoportjai együtt hajtották végre. Az egyes zalai mérőszelvények mintavételezését a Zala feltételezett folyási sebességét követve nagy átfedések biztosításával alakították ki. A zalai mérőszelvényekben, illetve a VÍZIG által vizsgált befolyó vizeknél ismételt vízhozammérés is történt. A vízmintákat az alábbi paraméterekre elemezték: összes P-, oldott P, Р0 4-Р, СГ, S0 4 2~, összes lebegő anyag, összes oldott anyag. A VÍZIG-gel (és a folyási idővel) egyeztetett program szerint a VITUKI mérőcso­portja a befolyó mellékvízfolyásokat mérte, illetve vett mintákat. A mérési pontokat (a VÍZIG mérésekét) az /. ábra térképvázlata, illetve az I. táblázat mutatják be. A nagyobb befolyó vizeknél V* órás mintavételi időközökkel 4 órás átlagmintákat vettek. Ezek a vízfolyások az alábbiak voltak. Sárvíz, Szévíz, Foglár, Széplak-p., Csörgető-p., Nádas-p., Bárándi-p., Esztergályi-p., Kiskomáromi-p., Marótvölgyi-p., Zala-Somogyi határárok (ez 1 Dr. Jolánkai Géza oki. mérnök a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Vízminőség-védelmi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Next

/
Thumbnails
Contents