Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
1. füzet - Joó Ottó: A Balaton eutrofizálódásánek csökkentési lehetőségei
88 Joó Ottó I II. táblázat Zala mellékvízfolyások jellemzői 1982. XI. 22-26 között Megnevezés F Q ÖP Oldott P PO 4—P Oldott LebegőMegnevezés [km 2] [10 3m 3/d] [kg/d] [kg/d] [kg/d] anyag [10 3kg/d] anyag [10 3kg/d] Felső-Válicka + Avas 126 55,9 16 8 1 27 2,1 Sárvíz 161 62,2 5 4 1 29 1,9 Szévíz 168 89,7 12 6 2 52 3,0 Foglár 79 9,9 1 1 6 0,1 Kiskomáromics. 233 114,7 13 11 5 68 1,4 Zala-Somogyi180 61,6 0,5 3 2 26 0,1 Marótvölgyi232 41,5 1 1 22 0,1 Öv-csatorna 226 91,2 158 160 141 60 1,0 Kicsik 13 db 316 66,2 19 6 9 38 1,2 Nagyobbak 1-3,5 688 322,5 46 29 9 176 8,4 Lápi vizek 4, 6, 7 491 113,0 3 5 4 54 0,3 3. Összefoglalás A mérések összegzéseként megállapíthatjuk, hogy a Zala évente kereken tízezer tonnányi lebegőanyagot, ezer tonna nitrogént, száz tonna foszfort visz be a Balaton legsekélyebb nyugati medencéjébe, amelynek eutrofizálódása a legnagyobb. A foszforterhelés fele, a nitrogén több mint kétharmada diffúz eredetű. A Balaton teljes vízgyűjtője szennyvizeinek és koncentrált eredetű foszforterhelésének fele a Zala-vízgyűjtőn keletkezik. A legnagyobb a zalaegerszegi szennyvíztisztító, mely az éves szennyvíz egynegyedét, a koncentrált foszforterhelés több mint egyharmadát adja a tó teljes vízgyűjtőjén. Az eddigi mérések alapján a zalaegerszegi szennyvizek foszforterhelésének 60%-a jut be a Balatonba. Az eutrofizációs folyamat megállapítására, majd visszaszorítására mindezek alapján a következő fő feladatok adódnak: - Meg kell építeni a Zala Balatonba torkollása előtt a Kis-Balaton védőrendszert. Ha 1984 végén esedékes üzembelépés a kellő eredményt hozza, időt nyerhetünk a Balaton teljes vízgyűjtőjén mindazon beavatkozások elvégzésére, amelyek a különféle szennyezők vizekbe, Balatonba jutását megakadályozzák. - Alkalmas helyeken hasonló tározók (Marcali, Táska stb.) építendők. - Folytatni kell a Balatonban a vízminőségi kotrásokat, főleg a leginkább leromlott nyugati részen, a tó áramlásai által erősen iszapolódó helyeken. - Szükséges a szennyvizek teljes tisztítása, foszfortalanítása (más vízgyűjtőre átvezetése), szennyvíziszapok megfelelő elhelyezése, hasznosítása. -A mezőgazdasági területeken az erózióvédelem (elsősorban a tó északi és déli vízgyűjtőjén, majd Zalaapáti fölött a Zala-vízgyűjtőn), a szakosított állattartó telepek
