Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

1. füzet - Joó Ottó: A Balaton eutrofizálódásánek csökkentési lehetőségei

Vízügyi Közlemények, LXVI. évfolyam 1984. évi 1. füzet A BALATON EUTROFIZÁLÓDÁSÁNAK CSÖKKENTÉSI LEHETŐSÉGEI DR. JOÓ OTTÓ

1 A Balaton eutrofizálódását okozó főbb jellemzők számszerűsítése, a hatékony védekezés lehetővé tétele érdekében 1975-től napjainkig rendszeres méréseket végzünk a Zala folyón és vízgyűjtőjén (Joó 1976, NyDT VÍZIG 1976). 1. A Zala szerepe a Balaton eutrofizálódásában A Zala szerepe, súlya a Balaton eutrofizálódásában már az első négy év mérési eredményei alapján megállapítható volt (Joó-Lotz 1980). A széles körű vizsgálat rámutatott arra is, hogy a Zala folyó szállította tápanyag visszatartható a régi Kis-Balaton térségében. Az első eredményeket egy tanulmánytervben (NyDT VÍZIG 1976) adtuk közre. Ezen eredmények nagyban hozzájárultak a már építés alatt levő Kis-Balaton védőrendszer létesítéséhez (VIZITERV 1981). A mérési adatok megbízható számszerűsítése (napjainkban a Kis-Balaton védőrendszer s a Balaton terhelésvizsgálatával kibővítve) érdekében 1975-től Fenékpusztánál (F = 2622 km

2), 1977-től Zalaapátinál (F = 1533 km

2) is napi gyakoriságú mérések folynak. Egyidejűleg mérjük a vízhozamot, veszünk vízmintákat a lebegőanyag (L), összes nitrogén (ÖN), összes foszfor (ÖP) megállapítására. Heti gyakorisággal teljes vízkémiai - időszakosan vízbiológiai, vegyszermaradék - mérések folynak. Kéthetenként a zalabéri (F = 1238 km

2) és a zalaegerszeg andráshidai (F= 436 km

2) szelvényekben is hasonló mérések vannak. A nagyobb szennyvíztisztítók elfolyó vizeit laboratóriumunk kezdetben évente 2-3-szor, később gyakrabban vizsgálta. Ritkán: pl. 1980 nyarán, 1982 őszén - kisvízi időszakban - a VITUKI-val együttműködve hossz-szelvény vizsgálatok is folytak (Jolánkai 1982). Újabban a Zala észak-déli szakasza egyik mellékvízfolyásán, az Esztergályi-patak 20 km

2-es vízgyűjtőjű szelvényében próbáljuk a mezőgazdasági eredetű diffúz tápanyagterheléseket megmérni. A laborvizsgálatok kellő ellenőrzéssel, a KGST metodika előírásai szerint folynak. Sajnálatos, hogy a foszfor formák, a lebegő anyagokhoz kötött foszfor, iszap stb. vizsgálatára nincs lehetőségünk. 1.1. A mérési eredmények A maga területén talán egyedülálló terjedelmű méréssorozat közreadásával egyrészt folytatni szeretnénk az ilyen jellegű munkánk (Joó-Lotz 1980) újabb eredményeinek bemutatását, másrészt biztosítani kívánjuk, hogy adataink a további feldolgozásokra is rendelkezésre álljanak. Az 1. ábra áttekintően a Balaton, részletesebben a Zala vízgyűjtőterületét mutatja be. Feltüntettük itt a főbb mérőhelyeket. Elhatároltuk az egyes tó-medencéket. A Zala folyón 1978 után végzett napi vízhozam, hordalék és tápanyag mérések adatait az összehasonlíthatóság érdekében az 1975-78 közötti mérések adataihoz (Joó— 1 Joó Ottó oki. mérnök, a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság (NyDT VÍZIG, Szombathely) osztályvezetője.