Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények. LXVI. évfolyam 1984. évi 4. füzet A DUNA-MEDENCE VÍZMÉRLEG-ELEM TÉRKÉPEI DR. DOMOKOS MIKLÓS

1 és DR. STELCZER KÁROLY

2 A nyolc Duna menti ország hidrológiai kutatóintézeteinek közös munkájával készülő ,,A Duna-medence Hidrológiai Monográfiája" című kiadvány első, széles körben hasznosítható eredményeként a VITUKI és a Kartográfiai Vállalat gondozásában elkészültek a Duna-medence 1 : 2 ООО 000 méretarányú tematikus térképei, amelyek a csapadéknak, a területi párolgásnak és a lefolyásnak az 1941-70. időszakra vonatkoztatott sokévi átlagértékeit [mm. a1] izometrikus vonalakkal adják meg. 1. A Duna Bizottság mellett működő Tudományos Hidrológiai Munkacsoport A Duna Bizottság mellett működő Tudományos Hidrológiai Munkacsoport 1967ben alakult meg négy Duna menti ország Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország és a Szovjetunió - részvételével. A Munkacsoport, szovjet kezdeményezésre, 1971-ben vette fel feladatai közé a 4.3. sz., ,,A Duna-medence vízmérlege" című téma kidolgozását. A téma koordinátorának szerepét a pozsonyi Vyskumny Ustav Vodného Hospodárstva (VÚVH, Vízgazdálkodási Kutató Intézet) vállalta. A téma szakértői csoportjának 1972. évi pozsonyi tanácskozásán véglegesítették a téma metodikáját, amelynek kidolgozásában a VITUKI is részt vett. A Munkacsoportban együttműködő négy ország kutatóintézetei e tematika alapján lényegében már 1972-73-ban összeállították a Duna-vízgyűjtő területükre eső részének vízmérlegét. Közülük a Duna-medence magyarországi vízmérlege elkészítésének módszereit és eredményeit Kardos (1975) részletesen ismertette. E szerint a vizsgálatok egyik alapja az ország 25 legfontosabb vízmérceszelvényében észlelt vízhozam-idősor volt. Az ország területét a vízmérceszelvényektől függetlenül, a fő vízgyüjtőhatárok mentén - 26 részvízgyüjtőre osztották (1. ábra). A kiválasztott vízmérceszelvényekben meghatározták a jellemző - a sokévi átlagos, a minimális, a maximális, ill. a különböző tartósságú - évi és havi középvízhozamokat. A rendelkezésre álló korábbi feldolgozások (Lászlóffy 1954, VITUKI 1955, VITUKI 1958, Meteorológiai Intézet 1960, Szesztay 1964), továbbá eredeti észlelési adatsorok felhasználásával, az egész ország területére vonatkozóan megszerkesztették a csapadék, a területi párolgás és a lefolyás sokévi (1941-70.) átlagértékeinek izometrikus vonaltérképeit úgy, hogy az azokról - célszerűen az izometrikus vonalak planimetrálásával - meghatározott területi átlagértékek a kijelölt 26 részvízgyüj' Dr. Domokos Miklós oki. mérnök, oki. alk. matematikus, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI. Budapest) Vízrajzi Intézetének tudományos főmunkatársa. 2 Dr. Stelczer Károly oki. mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, a VITUKI tudományos tanácsadója, főigazgató-helyettes, a Duna Bizottság mellett működő Tudományos Hidrológiai Munkacsoport elnöke.