Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Vízimérnök szemmel a mai Kínában 659 Kína folyóinak évi összes vízszállítása ugyan 2600 km 3, és így Brazília, a Szovjetunió, Kanada és az USA mögött ötödik legnagyobb a világon, de egymilliárd körüli lakossága miatt az egy főre eső felszíni vízkészlet csupán 20%-a az USA-belinek és 13,5%-a a Szovjetunióénak. A lefolyás háromnegyed része felhasználatlanul folyik a tengerekbe. Ha a folyóknak csak az alap-vízhozamát vesszük számításba, egy főre Kínában csak mintegy 700 m 3 jut évente, ami alig 2 m 3/fő/nap. Mind a mezőgazdasági-, mind az ipari és ivóvízellátás szempontjából sok gondot okoz, hogy a felszíni vízkészletek mind földrajzilag, mind időben igen kedvezőtlenül oszlanak meg. A legbővebb vizű folyók (Sárga-folyó, Jangce) az ország középső és keleti vidékein vannak, így a termékeny, de kevés csapadékot kapó és iparosodott északi tartományok mezőgazdaságának, gyárainak és lakosságának vízigényét egyre nehezebb kielégíteni. A csapadék évenkénti értéke is széles határok között változik (2. ábra). Az említett északi tartományok évi átlagos csapadékösszege 600 mm, de száraz évben ez 200300 mm-re csökkenhet, nedves évben pedig 1200 mm is eshet három nap alatt. A csapadék 70-80%-a június és szeptember között hullik, így Kínában a szárazság, a mocsarasodás és az árvíz folyamatos körforgásban követi egymást. Az északi országrész vízellátása szempontjából a Sárga-folyó a legjelentősebb, amely nagy hurkot írva le áthalad a csapadékszegény, de termékeny talajú Ningxia Hui tartományon és a Belső-Mongol autonóm tartományon. Szinte hihetetlen, hogy ez az 5460 km hosszú, 752 000 km 2 vízgyűjtőterületű folyó, amely 1933-ban és 58-ban 22 000 m 3/s vízhozamú árvizeket is vezetett, az elmúlt évtizedben 8 ízben száradt ki, ezek közül egyszer 20 nap időtartamra. A folyó a nagy löszfennsíkról 607 m eséssel érkezik a tengerbe, gyakran 450 kg/m 3-t is elérő hordaléktöménységgel. Nem csoda, hogy alsó szakaszán a középvízi medre 7,5-10 cm-t is emelkedik évente és árvizei annál is veszedelmesebbek, mert a folyó egyre inkább függőmederben halad, helyenként 6 cm-rel a környező terepszint felett. A fennsíkon erdősítés és más, eróziócsökkentő beavatkozás folyik, hogy az évente lehordott 1600 Gkg iszap egy részét visszatartsák. 2. ábra. A csapadék lerüleli eloszlása a tervezett vízpótló csatornák nyomvonalával