Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
4. füzet - Gorzó György-Kiss Gábor: A balatoni 1982. évi trofitásemelkedés okai
602 Gorzó Gy. és Kiss G. kon egy-két spóra volt. A spórás fonalakon heterociszta rendszerint már nem fordult elő. Az Anabaenopsis egységnyi biomasszájára eső a-klorofill tartalom a legnagyobb a Keszthelyi- (0,54%), a legkisebb a Siófoki-medencében (0,2%) volt. A fénytermosztátban tartott eredeti Balaton-vizes (Anabaenopsis biomasszája az összbiomassza 90-95%-a) tenyészetekben az N-formák közül a legjobban az NH 4-N-t, kevésbé a N0 3- N-t, legkevésbé a szerves-N-t hasznosította. Az utóbbi alig haladta meg az N 2-t fixáló kontroll N felvételét. Sötétben, pangóvizes tenyészetekben a N0 3-at elektron-akceptorként használta, a szerves-N vegyületeket is jól hasznosította. Fényben a már spórás fonalak ismételten heterocisztássá, sötétben a még heterocisztások is spórássá alakultak. Oldott P0 4-P hatására kisfokú biomassza-növekedés csak a Siófokimedencéből származó spórás fonalaknál volt. A nyomelemek közül a Mo biomasszanövekedést és gyors heterocisztaképzést váltott ki. A tó Mo-tartalma a vízvirágzáskor 1 mg/m 3 alatt volt, a cianobaktériumok lepusztulása után nőtt. Az elmondottak azt bizonyítják, hogy a már dominánsan jelenlevő Anabaenopsist a P nem, a N nagy, a Mo kismértékben limitálta. Az Anabaenopsis megjelenése és felfutása az oldott N és oldott P arányának, a relatív N-limitnek a függvénye. Szinte minden mintavételi helyen jó összefüggést tudtunk megállapítani az oldott N/P értékek 10 alá kerülése és az Anabaenopsis megjelenése között. A cianobaktérium virágzása idején az oldott N/P arány végig 10 alatt volt, majd újra emelkedett. Az oldott N/P arány alapvető voltát a cianobaktériumok megjelenése szempontjából nemcsak a rövid (1982), hanem a hosszú távú (1973-1982 között) vizsgálatok is megfelelően bizonyítják. A Balatonban az oldott N/P arány 10 alatti értékeinél az N korlátozó tényezővé válik a nem N-autotróf algák számára, ugyanakkor felfutási lehetőséget teremt az N-autotróf cianobaktériumoknak. A Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében az Anabaenopsis korán lepusztult. A korai és gyors lepusztulást az Anabaenopsisra specifikus fág okozta. Sejtoldó (lizáló) hatása gyorsan, 12 óra alatt bekövetkezett, száma több mint 5 x 10 6/cm 3. A cianofág jelenléte a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében bizonyítható volt. A Siófoki-medencében fághatást nem tapasztaltunk. Feltételezhető, hogy egyes, a Balatonban előforduló cianobaktériumok populációdinamikájában a cianofágoknak jelentős szerepe van. Az Anabaenopsis jelenlétekor a vízben és az iszapban erősen csökkent az N-fixáló és a nitrifikáló, kismértékben az ammonifikáló baktériumok sejtszáma, nagymértékben megnőtt a denitrifikálók száma (10 3 - 10 5/cm 3 víz, illetve 10 7 - 10 6/g üledék). Az erőteljes denitrifikáció oka lehetett a relatív N-limit (oldott N/P< 10) kialakulásának, egyben fixálható N-t szolgáltatott az N-autotróf Anabaenopsisnak. IRODALOM Felföldy L.: A kékalgák kishatározója. VÍZDOK, 1972. Felföldy L. Biológiai vízminősítés. VÍZDOK 1974. Forsberg A.-C. Ryding-S. O. Claesson, A.: Water chemical analyses and or algal assay. Sewage effluent and polluted lake water studies. Mitt. Internat. Verein. Limnol. 21. 1978. Goldman, C. R.: Primary productivity and limiting factors in three lakes of the Alaska peninsula. Ecol. Monogr. 30. 1960. Goldman, C. R.: Primary productivity and limiting factors in Brooks Lake. Alaska. Verh. Int. Ver. Limnol. 14. 1961. Gorzó Gy.: Bakteriológiai vizsgálatok a Balatonon. Országos Vándorgyűlés, Keszthely III.A.I. 1979. Gorzó Gy.: Kvantitatív bakteriológiai vizsgálatok a Balatonon (1978-1981). MTA. Biol. Tud. Oszt. Közi. 25/2-3 1982. G. Tóth L.: Mennyiségi bakteriológiai adatok értékelése a Balaton eutrofizálódása szempontjából, a tihanyi térség eutrofizálódásának egy nagy időléptékű szukcesszív fejlödésmodellje. MTA. Biol. Tud. Oszt. Közi. 25/2-3. 1982. Hepner, В.: Primary production in fishponds and its application to fertilization experiments. Limnol. Oceanogr. 7. 1962. Herodek S.: Recent results of phytoplankton research in Lake Balaton. Annal. Biol. Tihany. 44. 1977. Hortobágyi T.-Kárpáti /.: Vízvirágzás a Keszthelyi-öbölben. Georgikon IX. 4. 1966.
