Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
4. füzet - Gorzó György-Kiss Gábor: A balatoni 1982. évi trofitásemelkedés okai
596 Gorzó Gy. és Kiss G. egyértelművé vált, hogy a gyors lepusztulást cianofágok okozták. A fághatás a VIII. 30-i mintákban volt a legerősebb, 10-14 h elteltével jól értékelhető plakkokat kaptunk. A IX. hónap végére a fághatás megszűnt, értékelhető plakkok több nap után sem keletkeztek. Teljesen hasonló eredményre jutottunk a folyadéktenyészetekben is. 100 cm 3 Balatonvízben kb. 5 - 10 6 Anabaenopsis fonal, illetve 5 • 10 7 sejt volt. Ezt oltottuk le 0,1-1-10-100 cm 3, membránszűrt, illetve kontrollként membránszűrt és autoklávban sterilezett fágtartalmú vízzel. A VIII. 30-i mintákból a 10 és 100 cm 3-es leoltások 12 óra alatt teljesen lizálták az Anabaenopsis sejtjeit. A 0,1 és 1 cm 3-es leoltások csak 24 h után bizonyultak hatásosnak. A kezdetleges módon kivitelezett fágtitrálás alapján csak becsülhettük a cianofágok számát. A VIII. 30-i vízmintákban legalább 5 • 10 6/cm 3 cianofágnak kellett lenni, amenynyiben feltételezzük, hogy egy fág egy sejtet lizált. A IX. 16-i vízminták esetében már csak a 100 cm 3 leoltásnál tapasztaltunk 12 h alatt teljes sejtfeloldódást, ezért a 0,5- 10 6/cm 3-es cianofágszám látszik reálisnak. A későbbi minták lizáló hatása csak több nap után jelentkezett, ezek a fágmennyiségek szempontjából értékelhetetlenek voltak. A Keszthelyi-medencéből (16. mvh) származó fágos víz az Aphanizomenon flosaquae fonalait sem membránon tömörített, sem folyadéktenyészetben nem lizálta. A vizsgálatok alapján egyértelműnek látszik, hogy a Keszthelyi-medencében az Anabaenopsis korai és gyors lepusztulását egy, az Anabaenopsisra feltehetően specifikus cianofág okozta. Igen gyorsan, 12 h alatt képes lizálni a sejteket, ezért az Anabaenopsis populációdinamikájában jelentős szerepe lehet. Az Anabaenopsis hasonló hatású specifikus fágjáról (Ci típus) tesz említést Singh-Singh (1967). Úgy tűnik, hogy az Anabaenopsis a fágjával együtt kerülhetett a Balatonba, ami a lizogén jelleget bizonyítja. 5. Az Anabaenopsis populációdinamikáját kísérő kémiai változások Az Anabaenopsis okozta vízvirágzás során egyértelművé vált, hogy az N-autotróf cianobaktériumok tömeges megjelenése és az oldott N(NH 3 — N + N0 2 - N + N0 3 — N), illetve oldott P (P0 4-P) aránya között szoros összefüggés van. Az oldott N/P minimum értékekkel egy időben az Anabaenopsis dominanciája mind a 4 medencében megfigyelhető volt. A maximum biomassza, fonalszám és az a-klorofill értékek is összefüggést mutattak a minimum oldott N/P értékekkel (5. ábra). A Siófoki-medencében (3. mvh) az oldott N/P a VI. hónap közepén már 10 alá esett. Feltehetően ez az érték már kedvező a N-fixáló cianobaktériumoknak. Az Anabaenopsis megjelenése erre az időszakra tehető, de dominanciája csak az oldott N/P érték újabb VIII. havi hosszantartó csökkenésekor figyelhető meg. Az N-fixálók számára kedvező időszak a X. hónap közepéig tartott, lepusztulásuk a hőmérséklet csökkenése miatt következett be. A Szemesi-medencében (8. mvh) az oldott N/P értéke a VI. és VII. hónap közepén mutat rövid idejű minimumot. Valószínűleg ezzel kapcsolatos az Anabaenopsis első felfutása (maximum: VIII. hónap). Az újabb minimum a VIII. hónap végétől a XI. hónap elejéig tartott. Ekkorra esett az Anabaenopsis második felfutása. A IX. havi gyors lepusztulás feltehetően fághatás következménye. A Szigligeti-medencében (17. mvh) az oldott N/P a VII. hónap közepétől a XI. hónapig 10 alatt volt. Ebben az időszakban az Anabaenopsis egyértelműen dominált. Korai és gyors lepusztulása fághatással magyarázható. A Keszthelyi-medencében (12. és 16. mvh) a minimum N/P értékek a VI. hónap közepén jelentkeztek. Ez az időpont jól egybeesett az Anabaenopsis megjelenésével. A maximum
