Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

4. füzet - Gorzó György-Kiss Gábor: A balatoni 1982. évi trofitásemelkedés okai

A balatoni 1982. évi trofitásemeikedés okai 593 2. ábra. Az Anabaenopsis biomassza változása fényben Рис. 2. Изменение биомассы Анабенопсиса в условиях освещенности Fig. 2. Change of Anabaenopsis biomass in light Bild 2. Änderung der AnabaenopsisBiomasse im Licht Az utóbbiaknál csak a heterociszta megjelenése után tapasztaltunk lényeges biomassza-növekedést, annak ellenére, hogy a heterociszta csak az N

2 kötésben játszik lényeges szerepet. Az eredetileg heterocisztás fonalak gyorsabban (2-3 d) képeztek maximális biomasszát, mint a spórásokból visszaalakultak (4-5 d). Az Anabaenopsis az NH

3-N-t tudta a legjobban hasznosítani, kevésbé a N0

3 — N-t, legkevésbé a szerves N-t. A csak N

2-t használó kontrollokban volt a legkisebb biomassza-növekedés. Úgy tűnik, hogy az egyes N-formák felvételét és felhasználását ATP igényük befolyásolja. Ezt tükrözik a mesterséges körülmények között mért generációs idők is. Az NH

3-tartalmú tenyészetekben az indulási és maximum értékek között 16 h, a N0

3-tartalmúban 23 h, a peptont tartalmazóban 24 h a generációs idő. Az eredetileg heterocisztás fonalaknál a szaporodás kezdeti szakaszában 8-9 órás generációs idő is előfordulhat. A biomassza növekedését a fonalszám (NH

3, N0

3 hasznosításkor), a fonalhossz (szerves-N, kevésbé NH

3 és N0

3 hasznosításkor) és a fonalátmérő (NH

3, N0

3 hasznosításakor) növekedése okozta. Az N

2 hasznosító kontroliban főként a fonalszám nőtt. A különböző N-formákkal kezelt és fényben indukált tenyészetekben a maximális biomassza elérésekor a folyadék N-tartalma 15 g/m

3-ről 1-2 g/m

3-re csökkent. Biomassza / 2 x ! / 3. ábra. Az Anabaenopsis biomassza változása sötétben Рис. 3. Изменение биомассы Анабенопсиса в условиях отсутствия освещенности Fig. 3. Change of Ananbaenopsis biomass in darkness Bild 3. Änderung der AnabaenopsisBiomasse im Dunkel 0 1 2 3 4 S S 7 в пор