Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
4. füzet - Gorzó György-Kiss Gábor: A balatoni 1982. évi trofitásemelkedés okai
A balatoni 1982. évi trofitásemeikedés okai 591 X. hónap közepéig fordult elő. Az igen magas maximumok (ki.: 115 mg/m 3, összb.: 62 g/m 3, Arb.: 55 g/m 3, fsz.: 188 • 10 3 i/cm 3) időben jól egybeesnek (VIII. 9.). A maximumok már három héttel korábban jelentkeztek, mint a Siófoki-medencében (3. mvh). A maximumokkal egy időben az Anabaenopsis dominanciája 90% feletti, a-klorofilltartalma viszonylag kicsi (0,2%). A görbe alatti terület alapján számolt átlagos biomassza magas, 15,49 g/m 3. A VIII. 9-én vett rétegminták az Anabaenopsis közel egyenletes vertikális eloszlását bizonyítják. A fenékközeli mintákban az Anabaenopsis a-klorofilltartalma nagyobb (0,35%). Az eredetileg heterocisztás fonalak a VIII. hónap közepén már spórásokká váltak. A sporuláció egy hónappal előbb történt meg, mint a Siófoki-medencében. A legnagyobb biomassza-növekedést (33 g/m 3) a VII. hónap végén, a legnagyobb csökkenést (19 g/m 3) korán, a VIII. hónap elején mértük. A 10. mvh-en (II. táblázat) mért adatok a 9. és a 8. mvh-hez hasonlóan még a IX. hónap közepén is magasak voltak. Ali. mvh-en általában kis értékeket mértünk. A kis maximumokat (kl.: 80,7 mg/m 3, összb.: 35,7 g/m 3, Arb.: 32 g/m 3, fsz.: 113 • 10 3 i/cm 3) gyors lepusztulás követte. A IX. hónapban már minimális értékek fordultak elő. A 12. mvh-en (II. táblázat) az Anabaenopsis a VI. hónap végén előfordult, lepusztulása a XI. hónap elejére tehető. A mért maximumok nagyon magasak (kl.: 133 mg/m 3, összb.: 57,3 g/m 3, Arb.: 53,3 g/m 3, fsz.: 188 • 10 3 i/cm 3, időben jól egybeesnek (VIII. 9.) A görbe alatti területből számított átlagos biomassza nagyon magas: 22,56 g/m 3. A legnagyobb biomasszanövekedést (23 g/m 3) és csökkenést (39 g/m 3) a Szigligeti-medencében a 12. mvh-en mértük. Az időbeli eltérések alapján ebben a térségben is Ny-K és tóközép-part irányú késés figyelhető meg. A 12. mvh a mért értékek nagysága és időbeli alakulása szerint már inkább a Keszthelyimedencéhez hasonló. A legtöbb mérést a Keszthelyi-medencében végeztük. A vizsgált komponensek lefutása valamennyi mintavételi helyen jól egybeesik ( 1. ábra). Az Anabaenopsis legkorábban ebben a medencében (15. és 16. mvh) jelent meg (VI. 15.). A parti sávban (13. mvh) két hetet, a Zala-torkolatnál (14. mvh.) négy hetet késett. A teljes lepusztulás a 14. és 15. mvh-en (II. táblázat) a X. hónap Közepén, a 13. és 16. mvh-en a X. hónap végén következett be. ///. táblázni A Keszthelyi-medence maximumai Mintavételi a-klorofill Összbiomassza Arb. Fonalszám hely [mg/m 3] [g/m 3l [g/m 3] [ I0 3i/cm 3] 13. 211 67,1 59,5 207 14. 172 27,4 21,9 80 15. 160 42,6 24,3 86 16. 156 45,2 36,6 120 A Keszthelyi-medencében szinte egy időben (VIII. 9-én) mértük a rendkívül magas maximumokat (III. táblázat). A 14. mvh-nél mért kis biomassza, a késői megjelenés és a gyors degradáció azt bizonyítják, hogy a Zalának a vízvirágzás kialakulásában közvetlen szerepe nem volt. A 16. mvh-en az Anabaenopsis átlagos biomasszája a görbe alatti terület alapján számolva magas:
