Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

4. füzet - Gorzó György-Kiss Gábor: A balatoni 1982. évi trofitásemelkedés okai

Vízügyi Közlemények, LXVI. évfolyam 1984. évi 4. füzet A BALATONI 1982. ÉVI TROFITÁSEMELKEDÉS OKAI DR. GORZÓ GYÖRGY

1 és KISS GÁBOR

2 A Balaton eutrofizálódása a florisztikai és taxonómiai jellegű algológia mellett szükségszerűvé tette a fitoplankton egzakt kvantitatív vizsgálatát (Tamás 1974, 1975, Vörös 1979). A tó trofitásfokának időbeli és térbeli növekedésére utaló közlések (Oláh 1973, Tóth 1974, 1975, 1976, Tóth-Vörös-Németh 1976, Herodek 1977, Oláh-Tóth O. Tóth 1978), valamint a fitoplankton összetételének cluster analízise ( Vörös-Német h 1981) a tóban több vízminőségi táj jelenlétére utalnak. Az utóbbi években az egész tóban tömegesen jelentkező N-fixáló cianobaktériumok a különböző vízminőségi területek trofitásának egyidejű összehasonlítását teszik lehetővé. Az 1973 óta rendelkezésünkre álló évenkénti a-klorofill maximumokat (I. táblázat) rendszerint ezek a cianobaktériumok okozták. Az Aphanizomenon flos-aquae Ralfs, már 1965-ben vízvirágzást okozott (Hortobágyi-Kárpáti 1966) és 1973-ban, 1976-ban, 1978-ban és 1981-ben már jelentős biomasszával jelentkezett. Egy másik heterocisztás N-fixáló cianobaktérium az Anabaena spiroides Kleb. 1974-ben és 1977-ben dominált. Az Anabaenopsis raciborskii Wolosz. a Keszthelyi-medencében 1978-ban már előfordult, 1979-ben és 1982-ben az egész tóban a trofitásfok jelentős emelkedését okozta. 1982-ben a Siófoki-medencében a biomasszája (15 g/m

3) elérte a 70-es évek közepén a Keszthelyi-medencében mért maximális értékeket, ugyanekkor a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében az Anabaenopsis raciborskii biomasszája már 60 g/m

3 volt. Az N-autotróf cianobaktériumok jelentkezésével egy időben a tó N-ciklusa megváltozott. A biológiailag fixált N mennyisége a Keszthelyi-medencében majdnem elérte a külső terhelésből származó N mennyiségét (Oláh-El Samra-Moneim-Tóth-Vörös 1981, Oláh-Moneim-Tóth 1982). Az N-ciklusban részt vevő egyes baktériumcsoportok menynyisége térben és időben átalakult. Feltehetően ezzel összefüggésben a tó oldott N-tartalma az oldott P-hez képest időszakosan lecsökkent, ami az N-autotróf cianobaktériumok tömeges megjelenésére kedvező lehetőséget teremtett. Az oldott N/P érték csökkenése és az ezzel egyidejű relatív N-limit más tavaknál is ismert (OECD 1982). lDr. Gorzó György oki. biológia-kémia tanár, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDT VÍZIG, Székesfehérvár) biológiai laborvezetője. 2A:ÍSS Gábor oki. biológus, KDT VfZIG.