Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
4. füzet - Varga István: Analitikus megoldások alkalmazása az egydimenziós szabadfelszínű áramlások számításában
568 Varga István A feladatot először a szakirodalom által „legpontosabbnak" minősített karakterisztikák módszerével végeztük el 500 m-es szakaszfelosztással és 120 s-os időlépcsővel. Az eredményeket az 5. ábra szemlélteti. 5. ábra. Számítási eredmények összehasonlítása Рис. 5. Сравнение результатов расчета Fig. 5. Comparison of the calculated results Fig. 5. La comparaison des résultats de calcul Ezt követően végeztük el a számításokat a bemutatott módszer felhasználásával, különböző szelvénykiosztással és időlépcsőzéssel, 200 ^/'^5000 m és 60^/1/^1800 s intervallumokban. A számítási eredmények összehasonlítása alátámasztja a következő megállapításokat: - Az analitikus megoldások implicit módszere által szolgáltatott eredmények jól közelítik a pontos (karakterisztika módszerrel kapott) eredményeket, amíg N R min ( T ') g A tg min £ I — vagyis: egy adott szelvénykiosztásnál alkalmazható At időlépcsőzést nagyobbnak célszerű választani a szakaszok minimális lengésidejénél, de kisebbnek a határszelvények közötti vízfolyásszakasz lengésidejének felénél. (Numerikus stabilitás elégséges feltétele!) - A stabilitási feltételnek megfelelően a módszert nem célszerű alkalmazni a határszelvények közötti vízfolyás szakaszolása nélkül, minimálisan két elemi szakasz szükséges. - A stabilitási feltétel betartása mellett az eredmények „pontos" értékektől való közép-eltérése (középhibája) gyakorlatilag zérus a At választástól függetlenül. Az eredmények szórása a szakaszok számának csökkenésével, ill. a At növekedésével kismértékben emelkedik. Ha At meghaladja a felső határértéket a szórás jelentősen növekszik. -Határhelyzetben, At = min(T') időlépcsőzésnél az eredmények megegyeznek a karakterisztikák módszerével kapott eredményekkel. A módszer alkalmazásának időigényességével kapcsolatban tájékoztatásul közöljük, hogy a CDC 3300 tip. számítógépen szakaszonként és 100 időpontra kb. 1,5 s volt a „tiszta" gépidőigény.
