Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

464 Bauer J. és Sárdi A. 8. ábra. A réteghatár izobatvonalas térképe a Szigligeti-öbölben Рис. 8. Карта в изобатах границы слоя в заливе Сиглигет Fig.8. Isobatic тар of layer boundaries in the Bay of Szigliget Fig.8. Carte des courbes isobathiques de ta surface limite de la couche à la baie de Szigliget Az utóbbi, egy adott területen lévő többféle talajösszetétel kimutatására alkalmatlan, de egy homogén fedőréteg vastagságát jól jellemzi. Az első módszer alkalmasabb a mederfenék alatti képződmények térképezésére. Abból a szempontból is kívánatosabb ezt a módszert követni, mivel a MÁFI eddigi balatoni ábrázolásához jól illeszkedik, s értelmezési nehézségek nem merülnek fel. A példaként bemutatott Szigligeti-öbölben a mederfenék alatti 1,0 m-es képződmények helyszínrajzán a szerves, növényi maradványokat tartalmazó iszapos homokliszt réteg alakulása látható. A mederfelvételi adatok az összehasonlításkor jól alátámasztják, és pontosítják a Balaton mederfenék terhelési térképét is (Máté 1979). 5. Összefoglalás Az ismertetett mérési eszköz, illetve az alkalmazott módszerek alapján a Balaton (egyéb kisebb tározók, tavak) káros mederüledéke térképezhető. Mivel a mederüledék változásának kapcsolata az áramlási irányokkal, sebességekkel, valamint a vízminőségi jellemzőkkel nem vitatható (Hoffmann-Rákóczi 1983), ezért az egyidejű adatgyűjtés