Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXVI. évfolyam 1984. évi 3. füzet RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK Rovatvezető: Dr. Starosolszky Ödön A BALATONI MEDERÜLEDÉK TÉRKÉPEZÉSE FELSZÍN ALATTI RADAR ALKALMAZÁSÁVAL BAUER JÁNOS

1 és SÁRDI ANDRÁS

2 A Balaton feltöltődési folyamatának megállapítása érdekében egyik fontos ismeret a feltöltődés helyének térben és időben való pontos meghatározása. A VITUKI rendszeres - ma már korszerű eszközökkel végzett - mederfelvételei (VITUKI 1976) csak a tendencia megállapítására és nem közvetlen beavatkozásra, megtervezésre alkalmas (Györké 1982). Ezért 1983-ban egy új műszerrel és módszerrel elkezdődött a Balaton mederüledékének rendszeres felvétele. Ez a műszer és módszer alkalmas volt a vízi környezetjavító kotrási helyek feliszapolódásának pontosabb nyomon követésére is. 1. A felszín alatti felvételek eszköze A mederüledék térképezés eszköze, a „SIR" rendszerű, az Amerikai Egyesült Államokból beszerzett felszín alatti radar (Kránicz 1983). A berendezés blokkdiagramját az 1. ábrán mutatjuk be. A készülék a felszín alá elektromágneses energiaimpulzust bocsát ki. Az antennából kibocsátott impulzus áthatol a felszín alatti rétegekben mindaddig, míg egy talajréteget, egy föld alatti objektumot nem ér el. Ekkor a réteg vagy tárgy elektromos jellemzőitől függően a bevitt impulzus valamilyen hányada visszaverődik a felszínre, ahol a visszavert energiát ugyanaz az antenna veszi fel és irányítja a vevőhöz. A felvett jelet a vevő feldolgozza és egy grafikus regisztráló közbeiktatásával a felszín alatti profilt megjeleníti (2. ábra). A felbontás függ az impulzus frekvenciatartományától, valamint a dielektromos állandók számszerinti különbségétől. Például a föld jellegű anyagok általában a kisfrekvenciájú összetevőket engedik nagy mélységig terjedni. A nagy frekvenciák viszont a feloldást hozzák létre, vagyis a megkülönböztetési képességet az egymáshoz közel elhelyezkedő rétegek és tárgyak között. A meglévő készülék a beszerzett antennával egymástól 0,60 m távolságban lévő talajrétegeket képes megkülönböztetni. A felbontás másik tényezője a dielektromos állandók számszerinti különbözősége. A dielektromos állandó függ a hőmérséklettől, a nyomástól, a frekvenciáktól és a talajban 1 Bauer János üzemmérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Vízépítési Intézetének tudományos ügyintézője. 2Sárdi András oki. mérnök, a VITUKI Vízépítési Intézetének tudományos munkatársa.