Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
3. füzet - Ralovich Béla-Tóthné Jeges Sára-Kaurek Róbert-Braun György: A Balaton-víz néhány bakteriológiai, biológiai és kémiai paraméterének számítógépes analízise
A Balaton-víz néhány bakteriológiai, biológiai és. . . 453 10 ® I. 26 X //. 9 4. ábra. Téli Balaton-víz csiraszámának alakulása 20 °C-on Рис. 4. Количество бактериев в зимней пробе воды Балатона при температуре 20 °Ц Fig.4. The number of germs in the water of Lake Balaton in winter at 20 °C Bild 4. Keimzahlen des winterlichen Balaton- Wassers bei 20 °C nik, hogy a fitoplanktonok mellett a bakterioplanktonoknak is szerepe van a biokémiai oxigénigény alakításában. A negyedik faktor az N0 3 koncentráció és az össz-nitrogén mennyiségével jellemezhető. Az is megállapítható, hogy ezek mennyisége a vízhőmérséklettel fordított arányban áll. Ez értelmezhető úgy, hogy nyáron nagyobb a rendszer felhasználása, mint a bevitel, vagy pedig télen nagyobb a terhelés a csökkent felhasználás mellett. Az ötödik faktor a tó hidrokarbonát és reaktív foszfát rendszere. A rendszer pH függését demonstrálja a megfigyelhető korreláció, mely összhangben áll azzal a már ismert megállapítással, hogy lúgos pH mellett a reaktív PO^" képződése kisebb fokú, mint alacsony pH esetén (Felföldy 1981). A hatodik faktor a víz NHl forgalmával függ össze, melyet a pH és a hőmérséklet befolyásol. Meglepő, hogy nincs kapcsolata sem az össz-nitrogénnel, sem pedig az N0 3 tartalommal. Mennyisége a melegebb nyári időszakban nagyobb, amiben szerepe lehet mind az antropogén hatásnak, mind pedig a plankton rendszer aktivitásának. Ezt a kérdést is, csakúgy mint több más nyitott problémát a további vizsgálatokkal kell majd tisztázni. Nyilvánvaló, hogy a tó vízminőségének javítása, vagy a romlási folyamat megállítása a bemutatott faktorok befolyásolható komponensein keresztül valósítható meg eredményesen. Hogy erre szükség van, azt minden kétséget kizárva igazolják a téli, alacsony csíraszámú vízzel végzett vizsgálatok eredményei, melyek szerint a víz jelenlegi állapotában a bakterioplanktonok számára is jó táptalajnak tekinthető. Ez a megfigyelésünk összhangban van Tóth és Padisák (1981) azon megállapításával, hogy a bakteriális generációs idő lecsökkent a Balatonban. Bizonyos, hogy a víz ezen tulajdonsága nem értékelhető kedvezően a fürdőzés szempontjából. Vizsgálatainkat jelenleg is folytatjuk. Az újabb adatok szerint a tó vizének bakteriológiai paraméterei az elmúlt három évben javulást mutattak a korábbi évek eredményeihez viszonyítva. A dolgozatban közölt összefüggések a szennyvízzel erősen terhelt tóban uralkodó viszonyokra érvényesek. A kevésbé szennyezett víz esetén, az előzetes vizsgálatok eredményei szerint, más törvényszerűségek figyelhetők meg.
