Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
3. füzet - Gábri Mihály: Nigéria, Afrika óriása, a vízügyi export tükrében
Nigéria, Afrika óriása, a vízügyi export tükrében 419 1. A mezőgazdaság és az ipar Nigériát körülvevő Nyugat-Afrika legfontosabb vegetációs sávjait a 2. ábrán tüntettük fel. A szahel szavanna közvetlenül a sivatagtól délre van. Itt az évi csapadék 650 mm-nél kisebb, a száraz évszak legalább 10 hónapig tart (a 70-es évek elején 5 éven át nem volt eső), elszórtan alacsony tüskés cserje és 0,5-1 m magas fű borítja. A szudán szavanna alacsony fűtakarója Afrika legnagyobb marhacsordáit tartja el, a füvet néhány selyemgyapotfa és majomkenyérfa tarkítja. Ettől délre húzódik a guinea (erdős) szavanna fákkal tarkított nagyon magas füborítással. Az esős időszak növényzete a szárazságban teljesen kihal, gyakran pusztítja a szavanna-tűz. Magas növésű erdő alakult ki a legdélibb sávban, míg a tengerpartot mintegy fél hosszúságában elszórtan mangrove mocsár szegélyezi (Iloeje 1977). Nigéria déli erdős övezetében a hagyományos mezőgazdasági művelési módszer a bozót-ugaros vetésforgó. Ennek a kapával feltört és egy évig művelt 1-1,5 ha nagyságú területére 6-12 év múlva tér vissza egy-egy farmer. Közben évről évre más területet tör fel. A szavannás területeken a fuláni pásztorok a transzhumálást folytatják, azaz a száraz évszakban a folyóvölgyekben legeltetnek. Ez a legelő az esős időszakban mocsaras lesz és a cecelégy is fellép itt, ezért ilyenkor a marhákat a magasabban fekvő zöldellő területekre hajtják. A fadama-n, vagyis a folyami árterületeken az árvíz levonulása után rizst, cukorrépát és dohányt termesztenek, gyakran öntözéssel. Megtaláljuk az elemi vegyes gazdálkodást (állat + növény), valamint az egyoldalú növénytermesztést is. Utóbbi 1952 óta korszerű nagyüzemekben a pálmaolaj, pálmamag, kakaó, gyapot, kasudió, földimogyoró (a világ termelésének 30%-a), épületfa stb. terén jelentős exportot is képviselt. A mezőgazdasági területek tulajdonosai között az egyéni gazda, a szövetkezet, az állami, valamint a vállalati nagyüzemi gazdaság egyaránt megtalálható. Az alapvető létfenntartási növények: a yamgyökér, a manióka, kukorica, köles, cirok stb. Piacra szánják a rendszerint köztesen vetett zöldséget, a paradicsomot, hagymát, burgonyát stb. Az országon belüli cserenövény a yamgyökér, az árasztott- és a szárazrizs, a dohány, a kola. A marhák húsát fogyasztásra és piacra termelik. Bőrüket exportálják (kiváló a házi bőripar is). Ennél kétszeresen nagyobb a kecske- és a juh bőr utáni exportbevétel. Jelentős halászat folyik a Csád-tóban, a nagy tározókban és a folyókban. A bányászati ipar ónt, kolumbitot, aranyat, kisebb mennyiségben szenet, mészkövet, cinket, vasércet és gránitot termel. Nigéria és lakói életének minden megnyilvánulására döntő hatással volt 1956-ban a kőolaj és a földgáz fölfedezése. Könnyű olaja minőségileg a legjobbak közé tartozik a világon, ára 15%-kal magasabb volt mindig az OPEC áránál. 1975-re Afrika legnagyobb olajtermelőjévé vált. Az ország az óriási bevételből az utolsó 10-15 évben nagyon sokat fordított nyugateurópai szintű úthálózat, egyetemek, iskolák, vízügyi létesítmények megvalósítására s a világkereskedelem legkiválóbb technikai eszközeinek (járművek, erőgépek, elektrotechnikai, háztartási berendezések stb.) behozatalára, de időközben elfordult a belső mezőgazdasági termeléstől s a hiányzó termékeket importálta. A ma már nélkülözhetetlen fejlett mezőgazdasági kultúrát nem sajátította el. Erre jellemző, hogy míg Indiában 200 fő, Kenyában 250 fő földműves jut egy-egy mezőgazdasági oktatóra 2, addig ez a szám Nigériában 2500. A kor2 A mezőgazdasági oktató (extensionist) a project által előirányzott helyes mezőgazdasági módszerek bevezetését irányítja.
