Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

3. füzet - Szabó Gyula-Szilágyi Ferenc: Landsat űrfelvételek hasznosítása a Balaton vízminőség-védelmében

LANDS AT űrfelvételek hasznosítása a Balaton vízminőség-védelmében 409 V. táblázat Az űrfelvétel intenzitás adatai és a földi referenciaadatok közötti összefüggések X У a b R a-klorofill MSS4 57,1 -0,558 0,690 a-klorofill MSS5 51,4 -0,369 0,535 a-klorofill MSS6 27,6 0,100 0,264 a-klorofill MSS7 11,2 0,204 0,505 Lebegőanyag MSS4 54,2 -122,8 0.444 Lebegőanyag MSS5 51,2 -116,0 0,494 Lebegőanyag MSS6 31,8 -51,7 0,404 Lebegőanyag MSS7 15,7 -16,7 0,169 UV extinkció MSS4 56,8 -137,9 0,761 UV extinkció MSS5 51,6 -98,1 0,535 UV extinkció MSS6 29,2 0,925 0,011 UV extinkció MSS7 13,5 21,3 0,328 Secchi-féle átlátszóság MSS4 63,7 -0,447 0,473 Secchi-féle átlátszóság MSS5 62,5 -0,490 0,608 Secchi-féle átlátszóság MSS6 39,3 -0,288 0,651 Secchi-féle átlátszóság MSS7 19,7 -0,137 0,406 Vízhőfok MSS4 117,9 3,22 0,310 Vízhőfok MSS5 123,4 -3,59 0,406 Vízhőfok MSS6 78,1 -2,25 0,463 Vízhőfok MSS7 49,5 -1,59 0,429 A továbbiakban a különböző vízminőségi jellemzőkre kalibrált osztályozott képeket értékeljük. A színek helyett különböző vonalazással jelöljük az eltérő minőségű területeket. A zárójelben megadott százalékértékek azt jelentik, hogy az adott terület a Balaton űrfelvéte­len látható részének hány százaléka. A vízminták a-klorofill koncentrációjának osztályozása, valamint az MSS 4., és 7. sávok intenzitásadatainak összevont értékelése alapján készült a 4. ábra. Az ábra alapján megállapítható, hogy a Balaton egyes medencéi a klorifill koncentráció tekintetében meglehetősen változatosak. Megfigyelhető a jól ismert jellegzetes DNY-ÉK-i irányú a-klorifill koncentráció csökkenés a tó hossztengelye mentén. Az ábrán jól elkülönül a Zala-csóva nagy a-klorofill koncentrációjú vize, a medencék közötti átmenet, a Nyugati­övcsatorna torkolati része és a parti sáv tóközéphez képest nagyobb klorifill koncent­rációjú vize. A különböző a-klorofill koncentrációjú tartományt jelölő területek nagysága és az adott területre jellemző átlagos vízmélység - mélységvonalas térképről vett becsült érték alapján számítható az a-klorofill (és ezen keresztül az alga biomassza) tömege feltételez­ve, hogy az a-klorofill koncentráció nem változik a vízmélységgel és a fitoplankton biomasszájának a-klorofill tartalma átlagosan 0,38% (Vörös 1982), (VI. táblázat).

Next

/
Thumbnails
Contents