Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

3. füzet - Csikász Sándor: Folyószabályozás a Közép-Tiszán

392 Csikász Sándor A mérési eredményekből eredő megállapítások a következők voltak: -mivel a délelőtti csúcsrajáratás kezdete előtt és a délutáni csúcsrajáratás után végzik az előírt napi kétszeri vízmérce-leolvasást, a tényleges napközbeni vízjáték ezekből a vízállásokból nem állapítható meg (az 1,67 m kezdeti magasságú hullámnál a leolvasás eltérése 1,45 m volt Kisköre-alsó esetében, Tiszaburánál 1,06 m, Tiszasülynél 0,70 m, Tiszaroffnál 0,50 m, Tiszabőnél 0,25 m, Szajolnál 0,10 m és Szolnoknál 0,05 m); - a vizsgált csúcshullámok ellapulását az egyes vízmércéken leolvasott vízállásváltozások jellemzik (I. táblázat); -a mérésekből a hulláméi számított átlagos előrehaladási sebessége 5,14 m/s (18,5 km/h), a tetőző vízállások átlagos előrehaladási sebessége pedig 2,33 m/s (8,4 km/h) Kisköre és Szolnok között. Az ilyen nagyságrendű csúcshullámok (Kisköre 1,67 m) alakváltozása mutatja, hogy a hullám Tiszabő felett meredek emelkedéssel terjed (7. ábra). A csúcsrajáratás hatása az alvízi mederre a hossz mentén fokozatosan csökkenő igénybevételt jelent a mederoldal szempontjából. Ebből származó jelentősebb rongálódásokat eddig nem lehet kimutatni. A hajózási lehetőségeket a LKHV, vagy az az alatti vízállás tartományokban a csúcshullámok csak segítik azzal, hogy 1-2 h időtartamra (a csúcs lefutása) a vízmélység megnő a gázlók felett és azokon a hajók áthaladhatnak. A mérések további és más alvízi mederteltség melletti megismétlésével pontosabb végkövetkeztetések vonhatók le a jövőre vonatkozóban (Laczay 1982). 5. A folyószakasz mederszabályozási kérdései, különös tekintettel a partok állékonyságára és biztosítására 5.1. Szabályozási vízszint és szabályozási szélesség A rendelkezésre álló adatok alapján feltételeztük, hogy a Tisza általános szabályozásához készült koncepciótervben (Csorna 1980) közölt Q

M mederképző vízhozamhoz tartozó felszíngörbét, mint szabályozási vízszintet a Csongrád-Kisköre közötti szakaszon célszerű megváltoztatni. (Az ajánlott szabályozási vízszint átlagosan kb. 1,5 m-rel a partélek alatt helyezkedik el, az érintett vízmércéken az összetartozó vízállások: Csongrád 410 cm, Tiszaug 350 cm, Martfű 410 cm, Szolnok 470 cm, Tiszabő 495 cm, és Kisköre-alsó 495 cm.) A csongrádi vízlépcsőről eddig megjelent előkészítő tanulmányok az üzemrendre is kitérnek és ebben többek között javasolják kezdeti duzzasztási állapotként, hogy Q = 500 m

3/s érkező vízhozam esetén a duzzasztást meg kell szüntetni, ami azt jelenti vízállásra áttérve, hogy tenyészidőben a Csongrád-Kisköre közötti szakaszon a felszíngörbe az év jelentős részében a 81,50 m A. f-i duzzasztásra „ráfutó" 0 = 500 m

3/s vízhozam felszíngörbéje alatt lesz. Ennek alapján célszerű a szabályozási műveket úgy kiépíteni, hogy azok erre a vízszintre szabályozzanak (8. ábra). A felsoroltak összevetéséből adódik a szükséges új szabályozási vízszint a KisköreCsongrád közötti szakaszra. Egyéb tényezőket is figyelembe véve az új szabályozási vízszintet Kisköre-alsó és a 291,0 fkm között a „0" víz feletti +350 cm-ben állapítottuk meg. A tervezett csongrádi vízlépcső 81,50 m A. f. szintű duzzasztása esetén a 291,0 fkm alatt a vízlépcsőig a hullámtér részben állandóan vízzel borított lesz, részben magas szinten tartja a talajvízszintet. Annak megelőzésére, hogy a későbbi partéi menti felisza-