Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Hozzászólás 347 hozható összefüggésbe. A vértesszölősi szelvényben a bányavizeket szállító Galla-patak hígító és a tatabányai szennyvizek hatására lényegesen lecsökken a pigment koncentráció. Az utóülepítőben a tározás miatt újra meginduló fitoplankton növekedés jól kimutatható. A Tatai(Öreg)-tó kéthetenkénti vizsgálatainak erősen ingadozó értékei is jelzik sekély tavainlc alga állományának gyors állapotváltozásait. Mindkét ábrán látható, hogy a kéthullámhossz módszerrel mért a-klorofill értékek nagyobbak a savazásos módszerrel meghatározott a-klorofill értékeknél, a vizeinkben jelenlévő és együtt mért klorofill bomlástermékek miatt. Minden mintában, ha nagyon kis mennyiségben is, de mértünk klorofill bomlásterméket. A feopigmentek és a savazásos módszerrel meghatározott a-klorofill mennyiségének aránya a vizsgált esetek 40%-ában volt 1-nél kisebb, 42%-ában 1 és 2 között, a maradék pedig 2 és 6 között volt. Szilágyi (1982) naponkénti balatoni klorofill mérési eredményeiből azt állapította meg, hogy a feopigmentek teljes mennyiségük 46%-ával járulnak hozzá a kéthullámhossz módszerrel mért a-klorofill érték növeléséhez. Saját méréseink is alátámasztják ezt a megfigyelést. Az 1982. évi 172 vizsgálat adatait feldolgozva az a-klorofill kéthullámhossz (Ka

K) és savazásos (Ka

s) módszerrel mért koncentrációja, valamint a feopigment koncentrációja (FeO

s) között szoros lineáris összefüggést mutattunk ki, amit a 3. ábrán szemléltetünk. Az egyenes egyenletéből megállapítható, hogy a feopigmentek teljes mennyiségük 53%-ával emelik a kéthullámhossz módszerrel mért a-klorofill értékeket. A saját méréseink alapján kapott egyenes egyenletéből számított kéthullámhossz a-klorofill koncentrációk ±0,3-5,0%-os pontossággal becsülhetők, a számított értékek pontossága jól egyezik a mérés pontosságával. 1. ábra. A dunai a klorofill vizsgálatok