Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
A lehetséges erózió térképezése és az erózióveszély vizsgálata 315 Vállalat 50 x 50 mm beosztású, ún. T.I.E.D.I.T. (Területhasználati Információk Egységes Digitális Térképe) lapokra készítette. Kicsinyített változatát a 2. és 4. ábrán tüntettük fel. 4. Kiválasztott részvízgyűjtők a térképezett területeken A Balaton vízgyűjtőjén erózióveszély és természetföldrajzi szempontból két részvízgyűjtőt vizsgáltunk meg (Lóczy 1913). A térképek által feltüntetett tényezőket összehasonlítottuk a helyszíni és egyéb vizsgálatok eredményeivel (II. táblázat). Célunk a térképek által feltüntetett különbségek bizonyítása volt. II. táblázat A vízgyűjtő kiértékelésénél felhasznált anyagok és módszerek Számitott. becsült adatok I • A Wischmeier-féle általános talajveszteség becslési egyenlet tényezői alapján (fajlagos évenkénti talajpusztulás) kg/m 2 a) művelési áganként b) lejtőkategóriánként A területre vonatkozó légifényképek vizuális kiértékelése szintvonalas (M = 1 : 10 000 méretarányú) térkép segítségével Egyéb referencia adatok (talajtani térképek felhasználása) Mért adatok Helyszíni felvételezés, terepbejárás a) talajprofil alapján + mintavétel genetikai szintenként b) elvezető sáncok üledékvizsgálat alapján (mindkét esetben mechanikai öszszetétel - tápanyagtartalom szempontjából) A fő vízfolyások alapterhelésének vizsgálata (összes N, összes P, összes lebegőanyag alapján) 22 meteorológiai állomás mért adatainak felhasználásával (intenzitás + gyakoriság alapján) A kiváltó és befolyásoló tényezők alapján az erózió veszélyeztetettség területi kiterjedése és fokozata a Tetves-patak vízgyűjtőjén nagyobb. Okai: - löszös alapkőzet és löszös-homok összetételű feltalajok (erodálhatóság); - a heves záporok nagyobb gyakorisága (intenzitási és gyakorisági indexértékek); - nagyobb esésű lejtők, amelyek a partközeli zónához viszonylag közelebb vannak, mint az Örvényesi-séd vízgyűjtőjén (a reliefviszonyok az eróziónak kedvezőbben alakulnak a Tetves-patak vízgyűjtőjén). Az Örvényesi-séd részvízgyűjtőjén az erózió kialakulásának lehetősége mérsékeltebb. Az itt kialakuló talajpusztulási folyamatok a következőkre vezethetők vissza: - a talajoknál sekély termőréteg (a vízbefogadó-tér hiánya), emiatt nagy felületi elfolyás; - a reliefviszonyok kedvezőbbek a talajvédelem szempontjából (a meredek lejtős területek a parti zónától távol esnek) mint a Tetves-patak vízgyűjtőjén; - a csapadékviszonyokat tekintve mind az intenzitási, mind a gyakorisági indexértékek alacsonyabbak. Az összehasonlított területek helyszíni számított és becsült adatokból ( III. táblázat) levonható következtetések és javaslatok a talajvédő müvelés kialakításához:
